Tyska | Ungerska |
---|---|
das Mitleid [des Mitleid(e)s; —] Substantiv [ˈmɪtˌlaɪ̯t] | együttérzés◼◼◼főnévAz együttérzés az erkölcs alapja. = Das Mitleid ist die Grundlage der Moral. szánalom◼◼◼főnévNincs szükségem a szánalmadra. = Ich brauche dein Mitleid nicht. részvét◼◼◼főnév |
Mitleid fühlen mit jm | |
mitleiden [litt mit; hat mitgelitten] Verb [ˈmɪtˌlaɪ̯dn̩] | együtt szenved◼◼◼kifejezés |
die Mitleidenschaft [der Mitleidenschaft; —] Substantiv [ˈmɪtˌlaɪ̯dn̩ʃaft] | károsodás káreset kapcsánkifejezés |
mitleiderregend [mitleiderregender; am mitleiderregendsten] Adjektiv [ˈmɪtlaɪ̯tʔɛɐ̯ˌʁeːɡn̩t] | részvétkeltő◼◼◼melléknév |
mitleidig [mitleidiger; am mitleidigsten] Adjektiv [ˈmɪtˌlaɪ̯dɪç] | könyörületes◼◼◼melléknév részvétet érző◼◻◻kifejezés résztvevőmelléknév |
mitleidlos Adjektiv | könyörtelen◼◼◼melléknév irgalmatlan◼◼◻melléknév |
die Mitleidlosigkeit Substantiv | irgalmatlanfőnév könyörtelenfőnév |
mitleidslos Adjektiv | könyörtelenmelléknév részvét nélkülikifejezés részvétlenmelléknév szánalmat nem ismerőkifejezés szánalom nélkülikifejezés |
mitleidsvoll | együttérző◼◼◼ |
bemitleidenswert [bemitleidenswerter; am bemitleidenswertesten] Adjektiv [bəˈmɪtlaɪ̯dn̩sˌvɛɐ̯t] | szánalomra méltó◼◼◼kifejezés |
bemitleiden [bemitleidete; hat bemitleidet] Verb [bəˈmɪtˌlaɪ̯dn̩] | sajnál◼◼◼ige szán◼◼◻ige sajnálkozik◼◼◻ige megsajnál◼◻◻ige megszán◼◻◻ige |
die Bemitleidung [der Bemitleidung; die Bemitleidungen] Substantiv | együttérzésfőnév részvétfőnév szánalomfőnév |
Er erweckte Mitleid in mir. | |
in Mitleidschaft gezogen werden | |
in Mitleidschaft ziehen | |
das Selbstmitleid [des Selbstmitleid(e)s; —] Substantiv [ˈzɛlpstmɪtˌlaɪ̯t] | önsajnálat◼◼◼főnév |