zen betyr ungarsk
| Tysk | Ungarsk |
|---|---|
| angrenzen [grenzte an; hat angegrenzt] (an mit Akkusativ) Verb [ˈanˌɡʁɛnt͡sn̩] | szomszédos (vmivel)◼◼◼kifejezés határos (vmivel)◼◼◼kifejezés |
| angrenzend Adjektiv [ˈanˌɡʁɛnt͡sn̩t] | határos◼◼◼melléknév közeli◼◼◻melléknév határoló◼◼◻melléknév mellette fekvőkifejezés |
| anheizen [heizte an; hat angeheizt] Verb | gerjeszt [~ett, gerjesszen, ~ene]◼◼◼ige begyújt◼◻◻ige feltüzel vkitkifejezés tüzet rakkifejezés |
| anhetzen [hetzte an; ist angehetzt] Verb [ˈanˌhɛt͡sn̩] | beleloval [~t, lovalja bele, ~ni]ige felbujtatige felheccelige ráuszítige |
| ankotzen [kotzte an; hat angekotzt] Verb [ˈanˌkɔt͡sn̩] derb | undorít [~ott, ~son, ~ana]◼◼◼ige undort keltkifejezés |
| ankratzen [kratzte an; hat angekratzt] Verb | megkarcol◼◼◼ige belekarcolige |
| ankreuzen [kreuzte an; hat angekreuzt] Verb [ˈanˌkʁɔɪ̯t͡sn̩] | beikszel◼◼◼ige kereszttel megjelöl◼◻◻kifejezés |
| anpatzen [patzte an; hat angepatzt] Verb [ˈanˌpat͡sn̩] | |
| anpflanzen [pflanzte an; hat angepflanzt] Verb [ˈanˌp͡flant͡sn̩] | ültet [~ett, ültessen, ~ne]◼◼◼ige termeszt [~ett, termesszen, ~ene]◼◼◼ige telepít [~ett, ~sen, ~ene]◼◼◻ige elültet (növényt)◼◼◻ige beültet◼◻◻ige letelepítige |
| anranzen [ranzte an; hat angeranzt] Verb [ˈanˌʁant͡sn̩] | legorombít [~ott, gorombítson le, ~ana]ige letol (valakit)kifejezés |
| anranzen [ranzte an; hat angeranzt] (Akkusativ) Verb [ˈanˌʁant͡sn̩] | nekitámad (valakire)kifejezés rámordul (valakire)kifejezés |
| anreizen [reizte an; hat angereizt] Verb | ösztönöz [ösztönzött, ~zön, ~ne]◼◼◼ige bátorít [~ott, ~son, ~ana]◼◼◻ige ösztökél [~t, ~jen, ~ne]◼◻◻ige csábít [~ott, ~son, ~ana]◼◻◻ige ingerel [~t, ~jen, ~ne]ige felbujt [~ott, bujtson fel, ~ana]ige |
| anreizend Adjektiv | csábító◼◼◼melléknév |
| anritzen [ritzte an; hat angeritzt] Verb | megkarcol◼◼◼ige |
