land betyr ungarsk
| Tysk | Ungarsk |
|---|---|
| die Landmaschine [der Landmaschine; die Landmaschinen] Substantiv [ˈlantmaˌʃiːnə] | mezőgazdasági berendezés◼◻◻kifejezés mezőgazdasági gépezetkifejezés |
| der Landmaschinenhersteller Substantiv | mezőgazdasági gépgyároskifejezés |
| der Landmesser [des Landmessers; die Landmesser] Substantiv | földmérő (személy)főnév |
| die Landnahme [der Landnahme; die Landnahmen] Substantiv [ˈlantˌnaːmə] | honfoglalás◼◼◼főnév |
| die Landpartie [der Landpartie; die Landpartien] Substantiv [ˈlantpaʁˌtiː] | kirándulásfőnév |
| der Landpfarrer [des Landpfarrers; die Landpfarrer] Substantiv | vidéki plébános◼◼◼kifejezés |
| der Landpfleger Substantiv | helytartó◼◼◼főnév kormányzó [~t, ~ja, ~k]◼◼◻főnév |
| die Landplage [der Landplage; die Landplagen] Substantiv | országos katasztrófakifejezés országos szerencsétlenségkifejezés |
| Landplanung Substantiv | földtervezésfőnév |
| die Landpomeranze [der Landpomeranze; die Landpomeranzen] Substantiv [ˈlantpoməˌʁant͡sə] umgangssprachlich abwertend, auch scherzhaft | falusi libakifejezés |
| der Landrat [des Landrat(e)s; die Landräte] Substantiv [ˈlantˌʁaːt] | a járási közigazgatás vezetőjekifejezés járási főnökkifejezés kantonparlamentfőnév |
| das Landratsamt [des Landratsamt(e)s; die Landratsämter] Substantiv [ˈlantʁaːt͡sˌʔamt] | járási főnöki hivatalkifejezés |
| die Landratte [der Landratte; die Landratten] (jemand, der nicht zur See fährt, zur See-, Schifffahrt kein Verhältnis hat) Substantiv [ˈlantˌʁatə] umgangssprachlich, scherzhaft | szárazföldi patkány (olyan vki, aki aki nem utazik hajóval, inkább a szárazföldön marad)◼◼◼kifejezés |
| das Landraubtier Substantiv | szárazföldi ragadozókifejezés |
| das Landrecht [des Landrecht(e)s; die Landrechte] Substantiv | |
| der Landregen [des Landregens; die Landregen] Substantiv [ˈlantˌʁeːɡn̩] | országos esőzéskifejezés |
| der Landrichter Substantiv | vidéki bírókifejezés |
| der Landrücken [des Landrückens; die Landrücken] Substantiv | földhátfőnév |
| landsässig Adjektiv | vidéki◼◼◼melléknév falusimelléknév |
| das Landsäugetier [des Landsäugetier(e)s; die Landsäugetiere] Substantiv Zoologie | szárazföldi emlős◼◼◼kifejezés |
| die Landschaft [der Landschaft; die Landschaften] Substantiv [ˈlantʃaft] | táj [~at, ~a, ~ak]◼◼◼főnév vidéki táj◼◼◻kifejezés vidéki terület◼◻◻kifejezés |
| der Franken [Franken(s); —] (Landschaft in Bayern und Baden-Württemberg) Substantiv [ˈfʁaŋkən] | Frankföld (a középkori Németország egykori tartománya volt, a mai Bajorország északi részén)◼◼◻főnév |
| Pommern [Pommern(s); —] (Landschaft südlich der Ostsee) Eigenname [ˈpɔmɐn] | Pomeránia◼◼◼főnév |
| der Landschafter Substantiv | tájképfestő◼◼◼főnév |
| landschaftlich Adjektiv [ˈlantʃaftlɪç] | tájjellegű◼◼◼melléknév tájnyelvimelléknév |
| das Bein [des Bein(e)s; die Beine/(landschaftlich, süddeutsch, österreichisch umgangssprachlich auch: Beiner)] Substantiv [baɪ̯n] | csont [~ot, ~ja, ~ok]◼◼◼főnév (szék)láb◼◻◻főnév (bútor)láb◼◻◻főnév láb(szár)◼◻◻főnév (nadrág)szárfőnév |
| das Bein [des Bein(e)s; die Beine/(landschaftlich, süddeutsch, österreichisch umgangssprachlich auch: Beiner)] Substantiv [baɪ̯n] | lábszárfőnév |
