Tysk | Ungarsk |
---|---|
der Kratzerförderer Substantiv | kaparó-szállítógépfőnév |
der Kratzfuß [des Kratzfußes; die Kratzfüße] Substantiv | mély meghajlás udvarnálkifejezés |
das Kratzgeräusch Substantiv | karcoló hangkifejezés |
kratzig [kratziger; am kratzigsten] Adjektiv [ˈkʁat͡sɪç] | viszketős◼◼◼melléknév érdes◼◼◼melléknév kaparó (toll)◼◼◻melléknév felületesmelléknév összekapkodottmelléknév szálkás (írás)melléknév vakaródzómelléknév |
krätzig Adjektiv [ˈkʁɛt͡sɪç] | rühesmelléknév |
die Krätzmilbe [der Krätzmilbe; die Krätzmilben] Substantiv | rühatka◼◼◼főnév Sarcoptes scabieikifejezés |
der Kratzputz Substantiv | kapart díszvakolatkifejezés sgraffitofőnév |
die Kratzspur [der Kratzspur; die Kratzspuren] Substantiv | karcolási nyom◼◼◼kifejezés |
abkratzen [kratzte ab; hat/ist abgekratzt] Verb [ˈapˌkʁat͡sn̩] | lekapar◼◼◼ige |
ankratzen [kratzte an; hat angekratzt] Verb | megkarcol◼◼◼ige belekarcolige |
aufkratzen [kratzte auf; hat aufgekratzt] Verb [ˈaʊ̯fˌkʁat͡sn̩] | felkaparige felkarmolige felvakarige |
aufkratzen [kratzte auf; hat aufgekratzt] Verb [ˈaʊ̯fˌkʁat͡sn̩] umgangssprachlich selten | felderítige felvidítige |
auskratzen [kratzte aus; hat ausgekratzt] Verb | kikapar◼◼◼ige kikarmol◼◻◻ige belekarcolige |
einkratzen [kratzte ein; hat eingekratzt] Verb | bekaparige belekarcolige rákarcolige |
wegkratzen [kratzte weg; hat weggekratzt] Verb [ˈvɛkˌkʁat͡sn̩] | lekapar◼◼◼ige |
zusammenkratzen [kratzte zusammen; hat zusammengekratzt] Verb [t͡suˈzamənˌkʁat͡sn̩] | összekapar◼◼◼ige (pénzt) összekuporgatkifejezés összekarcolige összevakarige |
die Kratzwunde Substantiv | karcolási sebkifejezés |
der Abkratzer Substantiv | kaparó◼◼◼főnév vakaróvasfőnév |
der Ankratz Substantiv | tetszésfőnév |
die Auskratzung Substantiv | kikaparásfőnév |