heilighalten [hielt heilig; hat heiliggehalten] betyr ungarsk

szentelj [szenten tartsd; megszentelt]

Tysk	Ungarsk
heilighalten [hielt heilig; hat heiliggehalten] Verb [ˈhaɪ̯lɪçˌhaltn̩]	szentel◼◼◼ige megszentel◼◼◻ige megtart◼◼◻ige szentnek tart◼◼◻kifejezés tiszteletben tart◼◻◻kifejezés (napot) megülkifejezés vall szent vki számárakifejezés szentként tisztelkifejezés
heilig [heiliger; am heiligsten] Adjektiv [ˈhaɪ̯lɪç]	szent◼◼◼melléknévJohn szent. = John ist ein Heiliger.
die Heilig-Dreikönige Substantiv	Háromkirályokfőnév
Er hielt (treu) an seinem Freund fest.	(Hűségesen) kitartott a barátja mellett.
er hielt sich mit Schwätzen dran	egyfolytában fecseg
Er hielt eine Strandrede am Grabe.	Beszédet mondott a sírnál. Beszédet tartott a sírnál.
er hielt sich mit Schwätzen dran	folyton fecseg kitartóan fecseg

Søkehistorikk