Tysk-Ungarsk ordbok »
gespöttel [des gespöttels; —] betyr ungarsk
| Tysk | Ungarsk |
|---|---|
| das Gespöttel [des Gespöttels; —] Substantiv | csúfolódásfőnév csúfolódás tárgyafőnév csúfságfőnév gúnyfőnév gúnyolódásfőnév |
| spötteln [spöttelte; hat gespöttelt] Verb [ˈʃpœtl̩n] | gúnyolódik◼◼◼ige csúfolódikige gúnyolige |
