Tysk-Ungarsk ordbok »
bettel betyr ungarsk
| Tysk | Ungarsk |
|---|---|
| der Bettel [des Bettels; —] Substantiv [ˈbɛtl̩] umgangssprachlich | kacatfőnév limlomfőnév vacakfőnév ócska holmikifejezés |
| bettelarm Adjektiv [ˌbɛtl̩ˈʔaʁm] emotional verstärkend | koldusszegény◼◼◼melléknév |
| der Bettelbrief Substantiv | kolduló levélkifejezés |
| die Bettelei [der Bettelei; —] Substantiv abwertend | koldulás◼◼◼főnév kéregetés◼◼◻főnév |
| die Bettelei [der Bettelei; die Betteleien] Substantiv abwertend | könyörgés◼◼◻főnév |
| das Bettelgeld Substantiv | éhbérfőnév |
| der Bettelmann [des Bettelmann(e)s; die Bettelmänner] Substantiv | koldus◼◼◼főnév |
| der Bettelmönch [des Bettelmönch(e)s; die Bettelmönche] Substantiv | kolduló szerzetes◼◼◼kifejezés |
| betteln [bettelte; hat gebettelt] Verb [ˈbɛtl̩n] | könyörög◼◼◼ige koldul◼◼◻igeEgy férfi rongyos ruhákban és csapzott szakállal koldult a templom ajtaja előtt. = Ein Mann in zerlumpten Kleidern und mit zerzaustem Bart bettelte vor der Kirchentür. kéreget◼◼◻ige kunyerál◼◻◻ige |
| der Bettelorden [des Bettelordens; die Bettelorden] Substantiv [ˈbɛtl̩ˌʔɔʁdn̩] | koldulórend◼◼◼kifejezés kolduló szerzet◼◻◻kifejezés |
| der Bettelsack [des Bettelsack(e)s; die Bettelsäcke] Substantiv veraltet | koldustarisznya◼◼◼főnév |
| der Bettelstab [des Bettelstab(e)s; die Bettelstäbe] Substantiv [ˈbɛtl̩ˌʃtaːp] | koldusbot◼◼◼főnév |
| abbetteln [bettelte ab; hat abgebettelt] Verb [ˈapˌbɛtl̩n] | kiesdekelige kikönyörögige |
| anbetteln [bettelte an; hat angebettelt jn] Verb [ˈanˌbɛtl̩n] | kunyerál vkitőlkifejezés megvág vkitkifejezés tarhál vkitőlkifejezés vkitől koldulkifejezés |
| durchbetteln [bettelte sich durch; hat sich durchgebettelt] Verb | átkoldulige |
| das Bettelweib Substantiv | koldusasszonyfőnév |
| erbetteln [erbettelte; hat erbettelt] Verb [ɛɐ̯ˈbɛtl̩n] | összekoldulige |
| erbettelnd Adjektiv [ɛɐ̯ˈbɛtl̩nt] | koldulómelléknév |
| das Gebettel [des Gebettels; —] Substantiv umgangssprachlich abwertend | koldulásfőnév kunyerálásfőnév tarhálásfőnév |
