Węgierski | Niemiecki |
---|---|
meggyőz ige | überzeugen [überzeugte; hat überzeugt]◼◼◼ »Verb einreden [redete ein; hat eingeredet]◼◻◻ »Verb breitschlagen [schlug breit; hat breitgeschlagen] »Verb zusprechen [sprach zu; hat zugesprochen] »Verb |
meggyőz | versichert◼◻◻ »[fɛɐ̯ˈzɪçɐt] |
meggyőz (lelkileg) ige szleng | weichmachen »Verb |
meggyőzhető | überzeugbar◼◼◼ |
meggyőzés főnév | die Vergewisserung [der Vergewisserung; die Vergewisserungen] »Substantiv |
meggyőzött ige | |
meggyőző melléknév | überzeugend [überzeugender; am überzeugendsten]◼◼◼ »Adjektiv zwingend◼◼◻ »Adjektiv einleuchtend◼◻◻ »Adjektiv bündig [bündiger; am bündigsten]◼◻◻ »Adjektiv schlagend◼◻◻ »Adjektiv durchschlagend [durchschlagender; am durchschlagendsten]◼◻◻ »Adjektiv werberisch »Adjektiv |
meggyőző | stimmig◼◻◻ |
meggyőződik ige | überzeugen, sich [überzeugte; hat überzeugt]◼◼◼Verb |
meggyőződik róla, hogy minden rendben van-e | |
meggyőződés főnév | die Überzeugung [der Überzeugung; die Überzeugungen]◼◼◼ »Substantiv |
meggyőződés nélküli nyilatkozat kifejezés | das Lippenbekenntnis [des Lippenbekenntnisses; die Lippenbekenntnisse]◼◼◼ »Substantiv |
Meggyőződésem, hogy … | |
meggyőződéses melléknév | |
meggyőzőerő főnév | die Überzeugungskraft [der Überzeugungskraft; —]◼◼◼ »Substantiv |
meggyőzőeszköz főnév | das Überredungsmittel »Substantiv |
meggyőzőmunka főnév | die Überzeugungsarbeit [der Überzeugungsarbeit; die Überzeugungsarbeiten] »Substantiv |
hitbeli meggyőződés kifejezés vall | die Glaubensüberzeugung◼◼◼ »Substantiv |
hitbeli általános meggyőződés kifejezés vall | der Glaubenskonsens »Substantiv |
könnyen meggyőzhető | |
lelkiismereti meggyőződés kifejezés vall | die Gewissensüberzeugung◼◼◼ »Substantiv |
megingathatatlan meggyőződése | |
nem teljes meggyőződéssel | halbherzig »[ˈhalpˌhɛʁt͡sɪç] |
Nem volt igazából meggyőződve az új megbíz(at)ás hálás voltáról. | Er war von der Dankbarkeit des neuen Auftrages nicht so recht überzeugt. |
olyasmit csinál, ami ellenkezik a meggyőződésével/természetével/szokásaival | |
rábeszél (meggyőz) ige | zusprechen [sprach zu; hat zugesprochen]◼◼◼ »Verb |
szent meggyőződése |