ken w języku niemieckim
| Węgierski | Niemiecki |
|---|---|
| kényszeredett melléknév | zwanghaft [zwanghafter; am zwanghaftesten]◼◼◻Adjektiv |
| kényszeredettség [~et, ~e] főnév | die Gezwungenheit [der Gezwungenheit; die Gezwungenheiten]◼◼◼Substantiv |
| kényszereladás főnév | der Zwangsverkauf◼◼◼Substantiv |
| kényszereljárás főnév | das Zwangsverfahren [des Zwangsverfahrens; die Zwangsverfahren]Substantiv |
| kényszereljárás intézője kifejezés | der ZwangsverwalterSubstantiv |
| kényszerérés főnév | die Notreife [der Notreife; —]Substantiv |
| kényszerérett | |
| kényszeres melléknév orv | zwanghaft [zwanghafter; am zwanghaftesten]◼◼◼Adjektiv |
| kényszeresen gondol vmire | |
| kényszeretetés ige | zwangsernähren [zwangsernährte; hat zwangsernährt]Verb |
| kényszerfüllentés főnév | die Notlüge [der Notlüge; die Notlügen]Substantiv |
| kényszergazdálkodás főnév | die Zwangsbewirtschaftung [der Zwangsbewirtschaftung; die Zwangsbewirtschaftungen]Substantiv |
| kényszergondolat főnév | die Obsession [der Obsession; die Obsessionen]Substantiv |
| kényszerhazugság főnév | die Notlüge [der Notlüge; die Notlügen]◼◼◼Substantiv |
| kényszerhelyzet főnév | die Notlage [der Notlage; die Notlagen]◼◼◼Substantiv die Zwangslage [der Zwangslage; die Zwangslagen]◼◼◼Substantiv die Notsituation [der Notsituation; die Notsituationen]◼◻◻Substantiv |
| kényszerintézkedés főnév | die Zwangsmaßnahme [der Zwangsmaßnahme; die Zwangsmaßnahmen]◼◼◼Substantiv |
| kényszeripar főnév | die Zwangswirtschaft [der Zwangswirtschaft; die Zwangswirtschaften]Substantiv |
| kényszerirányítás főnév | die Zwangsverwaltung [der Zwangsverwaltung; die Zwangsverwaltungen]Substantiv |
| kényszerirányításba ad kifejezés | sequestrieren [sequestrierte; hat sequestriert]Verb |
| kényszerít [~ett, ~sen, ~ene] ige | zwingen [zwang; hat gezwungen]◼◼◼Verb nötigen [nötigte; hat genötigt]◼◼◻Verb zwängen [zwängte; hat gezwängt]◼◻◻Verb |
| kényszerít vmire kifejezés | bemüßigen [bemüßigte; hat bemüßigt]Verb |
| kényszeríteni | bemüßigt[bəˈmyːsɪçt] |
| kényszerítés [~t, ~e] főnév | die Nötigung [der Nötigung; die Nötigungen]◼◼◼Substantiv |
| kényszerített | gezwungen◼◼◼[ɡəˈt͡svʊŋən]Senki sem kényszerített téged semmire. = Niemand hat dich zu irgendetwas gezwungen. zwang◼◼◼[t͡svaŋ] |
| kényszerítette | |
| kényszeríti magát kifejezés | abringen (sich) [rangab; hat abgerungen]Verb |
| kényszerítő melléknév | zwingend◼◼◼Adjektiv verbindlich [verbindlicher; am verbindlichsten]◼◼◻Adjektiv imperativ [imperativer; am imperativsten]◼◻◻Adjektiv befehlerischAdjektiv zwängendAdjektiv |
| kényszerítő főnév | die Zwangsläufigkeit [der Zwangsläufigkeit; die Zwangsläufigkeiten]Substantiv |
| kényszerítő erő kifejezés | die Koerzitivkraft◼◼◼Substantiv |
| kényszerítő eszköz kifejezés | das Zwangsmittel [des Zwangsmittels; die Zwangsmittel]◼◼◼Substantiv |
| kényszerítő intézkedés kifejezés | die Zwangsmaßnahme [der Zwangsmaßnahme; die Zwangsmaßnahmen]◼◼◼Substantiv |
