kés w języku niemieckim
| Węgierski | Niemiecki |
|---|---|
| készpénzre váltási határidő kifejezés | der EinlösungsterminSubstantiv |
| készpénzre váltási hely kifejezés | die EinlösungsstelleSubstantiv |
| készpénzre váltási igazolás kifejezés | der EinlösungsscheinSubstantiv |
| készpénzre váltási érték kifejezés | der EinlösungswertSubstantiv |
| készpénzszerzés főnév | die BaranschaffungSubstantiv |
| készpénztartalék főnév | die Barreserve◼◼◼Substantiv |
| készpénztár főnév | der Geldpreis [des Geldpreises; die Geldpreise]Substantiv |
| készpénzveszteség főnév | der BarverlustSubstantiv |
| készpénzzel kifejezés | bar◼◼◼Adjektiv |
| készpénzzel bonyolított üzlet kifejezés | das Bargeschäft [des Bargeschäft(e)s; die Bargeschäfte]Substantiv |
| készpénzzel fizet | |
| Készpénzzel fizet? | |
| Készpénzzel fizetek. | |
| Készpénzzel vagy kártyával fizet? | |
| készpénzzel való fizetés kifejezés | die Barzahlung [der Barzahlung; die Barzahlungen]◼◼◼Substantiv |
| készpénzzel való vásárlás kifejezés | der Barkauf [des Barkauf(e)s; die Barkäufe]Substantiv |
| készpénzállomány főnév | der Barbestand◼◼◼Substantiv die BargeldbestandSubstantiv |
| készpénzár főnév | der Barzahlungspreis◼◼◼Substantiv |
| készpénzátutalás főnév | die BaranschaffungSubstantiv |
| készpénzüzletek főnév | die KassenabschlüsseSubstantiv |
| készre süt kifejezés | abbacken (backt/bäckt ab) [backte ab/buk ab; hat abgebacken]Verb |
| készre éget (kerámia) kifejezés | abbrennen [brannte ab; hat abgebrannt] (Akkusativ)Verb |
| készremunkálás főnév | die Fertigbearbeitung◼◼◼Substantiv |
| készruha főnév | die FertigkleidungSubstantiv |
| készruha (öltöny) főnév | der FertiganzugSubstantiv |
| készruhaüzlet főnév | das Konfektionsgeschäft [des Konfektionsgeschäft(e)s; die Konfektionsgeschäfte]Substantiv |
| (kész)ruházati üzem kifejezés | der KonfektionsbetriebSubstantiv |
| készség főnév | die Fertigkeit [der Fertigkeit; die Fertigkeiten]◼◼◼Substantiv die Bereitwilligkeit [der Bereitwilligkeit; die Bereitwilligkeiten]◼◼◻Substantiv die Willfährigkeit [der Willfährigkeit; —]◼◻◻Substantiv die Erbötigkeit [der Erbötigkeit; —]Substantiv die Fixigkeit [der Fixigkeit; —]Substantiv |
| készséges melléknév | bereitwillig [bereitwilliger; am bereitwilligsten]◼◼◼Adjektiv willig [williger; am willigsten]◼◼◼Adjektiv ergeben [ergebener; am ergebensten]◼◻◻Adjektiv prompt [prompter; am promptesten]◼◻◻Adjektiv willfährig [willfähriger; am willfährigsten]◼◻◻Adjektiv geneigt [geneigter; am geneigtesten]◼◻◻Adjektiv gutwillig [gutwilliger; am gutwilligsten]◼◻◻Adjektiv |
