cseng w języku niemieckim
| Węgierski | Niemiecki |
|---|---|
| a kalauz lecsengeti a villamost | |
| a telefon cseng | |
| ajtócsengő főnév | die Türklingel [der Türklingel; die Türklingeln]◼◼◼ »Substantiv |
| asztali csengő kifejezés | die Tischglocke [der Tischglocke; die Tischglocken]◼◼◼ »Substantiv |
| becsenget ige | anklingeln [klingelte an; hat angeklingelt]◼◼◼ »Verb |
| éles csengetés járta át a házat | |
| felcseng ige | aufklingen [klang auf; ist aufgeklungen] »Verb |
| felcsenget ige | |
| felcsenget (telefonon) ige | anklingeln [klingelte an; hat angeklingelt] »Verb |
| folytonos csengetés kifejezés | |
| Ha éjfél után ér vissza, kérem, csengessen. | Falls Sie nach Mitternacht zurückkehren, müssen Sie bitte klingeln. |
| jelzőcsengő főnév | das Läutewerk [des Läutewerk(e)s; die Läutewerke] »Substantiv |
| kellemesen csengő kifejezés | der Ohrenschmaus [des Ohrenschmauses; die Ohrenschmäuse] »Substantiv |
| kicseng ige | ausklingen (klingt aus) [klang aus; hat ausgeklungen] »Verb |
| kicseng (hang) ige | ausläuten [läutete aus; hat ausgeläutet] »Verb |
| kicsengés főnév | der Ausklang [des Ausklang(e)s; die Ausklänge]◼◼◼ »Substantiv |
| kicsenget ige | |
| kis bolti csengő kifejezés | |
| konszonáns (kellemesen összecsengő, összehangzó) melléknév zene | konsonant [konsonanter; am konsonantesten [des konsonantu; die konsonanty]◼◼◼ »Adjektiv |
| lakáscsengő főnév | die Hausglocke »Substantiv |
| lecsengés főnév | der Ausklang [des Ausklang(e)s; die Ausklänge]◼◼◼ »Substantiv der Abgesang [des Abgesang(e)s; die Abgesänge] »Substantiv |
| lecsengést jelző lámpa kifejezés rég, távk | die Schlussleuchte [der Schlussleuchte; die Schlussleuchten] »Substantiv |
| lecsenget ige | abklingeln [klingelte ab; hat abgeklingelt] »Verb |
| lecsengett melléknév | abgeklungen »Adjektiv |
| magas hangon csenget kifejezés | |
| megcsendül (harang, csengő) ige | anschlagen (schlägt an) [schlug an; ist angeschlagen] »Verb |
| megszólal a vészcsengő (figyelmeztető jel, vészjelzés)) átv | |
| ministránscsengő főnév | die Altarglocke »Substantiv |
| pohárcsengés főnév | der Becherklang »Substantiv der Gläserklang [des Gläserklang(e)s; —] »Substantiv |
| riadócsengő főnév | die Alarmglocke [der Alarmglocke; die Alarmglocken] »Substantiv die Alarmklingel »Substantiv |
| tisztán csengő | |
| tűzjelző (csengő) főnév | die Feuerglocke◼◼◼ »Substantiv |
| újra cseng kifejezés | widerklingen [klang wider; hat widergeklungen] »Verb |
| utána cseng | nachgeklungen »[ˈnaːxɡəˌklʊŋən] |
| utánacseng ige | nachklingen [klang nach; ist nachgeklungen] »Verb |
