stoß w języku węgierskim
| Niemiecki | Węgierski |
|---|---|
| unanstößig [unanstößiger; am unanstößigsten] Adjektiv [ˈʊnʔanˌʃtøːsɪç] | nem kifogásolhatókifejezés |
| unumstößlich [unumstößlicher; am unumstößlichsten] Adjektiv [ʊnʔʊmˈʃtøːslɪç] | visszavonhatatlanul◼◼◼melléknév megmásíthatatlanulmelléknév végérvényesenmelléknév |
| an etw Anstoß nehmen Phrase | megbotránkozik (valamin)kifejezés |
| an etw stoßen Phrase | határos (vmivel)kifejezés |
| anstoßen (stößt an) [stieß an; hat angestoßen] Verb [ˈanˌʃtoːsn̩] | koccint◼◼◼ige elindít◼◼◼ige meglök◼◻◻ige megbökige elvégzi a kezdő rúgástkifejezés megtaszítige |
| anstoßen (stößt an) [stieß an; ist angestoßen] Verb [ˈanˌʃtoːsn̩] | |
| anstoßen (stößt an) [stieß an; ist angestoßen] (bei mit Dativ) Verb [ˈanˌʃtoːsn̩] | megbotránkoztat (valakit)kifejezés visszatetszést kelt valakibenkifejezés |
| der Anstoß [des Anstoßes; die Anstöße] Substantiv [ˈanˌʃtoːs] | lendület◼◼◼főnév lökés◼◼◼főnévEgy szokatlan élmény adta meg a lökést eme vers keletkezéséhez. = Ein ungewöhnliches Erlebnis gab den Anstoß zum Schreiben dieses Gedichtes. ösztönzés◼◼◼főnév megütközés◼◼◻főnév kezdőrúgás (labdarugásban)◼◼◻főnév ütközés◼◻◻főnév megbotránkozás◼◻◻főnév |
| anstoßend Adjektiv [ˈanˌʃtoːsn̩t] | megbotránkoztató◼◼◼melléknév elindítómelléknév |
| die Anstößigkeit [der Anstößigkeit; die Anstößigkeiten] Substantiv [ˈanˌʃtøːsɪçkaɪ̯t] | botrányos dologkifejezés illetlenségfőnév |
| aufeinanderstoßen (stößt aufeinander) [stieß aufeinander; ist aufeinandergestoßen] Verb | összeütközik◼◼◼ige egymáshoz ütődikkifejezés egymásnak ütközikkifejezés |
| aufstoßen (stößt auf) [stieß auf; hat aufgestoßen] Verb [ˈaʊ̯fˌʃtoːsn̩] | böfög◼◼◼ige belök◼◼◻ige betaszítige felböfögige |
| aufstoßen (stößt auf) [stieß auf; ist aufgestoßen] Verb [ˈaʊ̯fˌʃtoːsn̩] | feltűnik◼◻◻ige felbukkanige |
| ausstoßen (stößt aus) [stieß aus; hat ausgestoßen] Verb [ˈaʊ̯sˌʃtoːsn̩] | kibocsát◼◼◼ige termel (gyárt)◼◼◼ige lövell◼◼◼ige kivet◼◼◼ige kitaszít◼◼◻ige |
