słownik Niemiecko-Węgierski »
rein w języku węgierskim
| Niemiecki | Węgierski |
|---|---|
| reinkarnieren | |
| die Reinkultur [der Reinkultur; die Reinkulturen] Substantiv | tiszta kultúra◼◼◼kifejezés |
| reinleinen [ˈʁaɪ̯nˌlaɪ̯nən] | |
| reinlich [reinlicher; am reinlichsten] Adjektiv [ˈʁaɪ̯nlɪç] | tiszta◼◼◼ rendes◼◼◻ |
| die Reinlichkeit [der Reinlichkeit; —] Substantiv | tisztaság◼◼◼főnév rendességfőnév |
| Reinluftgebiet | |
| das Reinmachen [des Reinmachens; —] Substantiv | nagytakarításfőnév tisztogatásfőnév |
| reinrassig Adjektiv [ˈʁaɪ̯nˌʁasɪç] | fajtiszta◼◼◼melléknév |
| die Reinrassigkeit [der Reinrassigkeit; —] Substantiv | faji tisztaságkifejezés |
| der Reinraum [des Reinraum(e)s; die Reinräume] Substantiv [ˈʁaɪ̯nˌʁaʊ̯m] | tiszta helységkifejezés |
| die Reinschrift [der Reinschrift; die Reinschriften] Substantiv | tisztázat◼◼◼főnév letisztázásfőnév tiszta íráskifejezés |
| reinschriftlich | |
| reinschriftlich Adjektiv | tisztázatimelléknév |
| reinseiden | |
| reinsilbern | |
| der Reinverlust Substantiv | tiszta veszteségkifejezés |
| das Reinvermögen [des Reinvermögens; die Reinvermögen] Substantiv | tiszta vagyon◼◼◼kifejezés |
| reinweg (Verwandte Form: reineweg) Adverb umgangssprachlich | egyenesenhatározószó tisztárahatározószó |
| reinweg (Verwandte Form: reineweg) [direkter; am direktesten] Adverb [diˈʁɛkt] umgangssprachlich | direkthatározószó |
| die Reinzucht [der Reinzucht; die Reinzuchten] Substantiv | fajtiszta állatok párosításakifejezés |
| der Abflussreiniger Substantiv | lefolyó(cső)tisztítófőnév |
| der Abgasreiniger [des Abgasreinigers; die Abgasreiniger] Substantiv | kipufogógáz tisztítójakifejezés |
| Abu Dhabi (Scheichtum der Vereinigten Arabischen Emirate) Eigenname | Abu Dzabi (magyarosan: Abu Dabi) (az Egyesült Arab Emírségek társemirátusa)főnév |
| die Abwasserreinigung [der Abwasserreinigung; die Abwasserreinigungen] Substantiv [ˈapvasɐˌʁaɪ̯nɪɡʊŋ] | szennyvíztisztítás◼◼◼főnév |
| der Alpenverein Substantiv | alpinista egyesület◼◼◼kifejezés turistaegyesületfőnév |
| der Altarschrein Substantiv | oltárszekrény◼◼◼főnév |
| astrein [astreiner; am astreinsten] Adjektiv [ˈastʁaɪ̯n] | szuper◼◼◼melléknév (erkölcsileg) kifogástalankifejezés (erkölcsileg)tisztamelléknév göcsmentes (faanyag)melléknév |
