słownik Niemiecko-Węgierski »
klang w języku węgierskim
| Niemiecki | Węgierski |
|---|---|
| der Anklang [des Anklang(e)s; die Anklänge] Substantiv [ˈanˌklaŋ] | reminiszcenciafőnév |
| der Ausklang [des Ausklang(e)s; die Ausklänge] Substantiv [ˈaʊ̯sklaŋ] gehoben | vég◼◼◼főnév befejezés◼◼◼főnév lecsengés◼◼◻főnév kicsengés◼◼◻főnév végszófőnév |
| der Ausklang [des Ausklang(e)s; die Ausklänge] Substantiv [ˈaʊ̯sklaŋ] Musik, selten | utolsó hangkifejezés záróakkordfőnév |
| der Becherklang Substantiv | pohárcsengésfőnév |
| der Beiklang [des Beiklang(e)s; die Beiklänge] Substantiv [ˈbaɪ̯ˌklaŋ] | hangból kihallható érzéskifejezés mellékhangfőnév |
| Das Fest endete mit einem Missklang. | |
| der Dreiklang [des Dreiklang(e)s; die Dreiklänge] Substantiv [ˈdʁaɪ̯ˌklaŋ] | hármashangzat◼◼◼főnév |
| durchklingen [durchklang; hat durchgeklungen] Verb [ˈdʊʁçˌklɪŋən] | áthangzikige |
| der Durdreiklang Substantiv | dúr hármas hangzáskifejezés |
| der Einklang [des Einklang(e)s; die Einklänge] Substantiv [ˈaɪ̯nˌklaŋ] | összhang◼◼◼főnév harmónia (zenei)◼◼◻főnév egyetértés◼◼◻főnév egyhangúságfőnév zenei összhangkifejezés egyszólamú énekléskifejezés együtthangzásfőnév uniszónófőnév |
| erklang [ɛɐ̯ˈklaŋ] | elhangzott◼◼◼ felcsendült◼◼◻ |
| erklingen [erklang; ist erklungen] Verb [ɛɐ̯ˈklɪŋən] | felhangzik◼◼◼ige megcsendül◼◻◻ige kicsendülige |
| der Fanfarenklang Substantiv | harsonaszófőnév harsonazengésfőnév |
| der Gläserklang [des Gläserklang(e)s; —] Substantiv | pohárcsengésfőnév |
| der Gleichklang [des Gleichklang(e)s; die Gleichklänge] Substantiv | összhangzat◼◼◼főnév összhangzás◼◼◻főnév |
| der Glockenklang [des Glockenklang(e)s; die Glockenklänge] Substantiv | harang hangjakifejezés |
| der Harfenklang [des Harfenklang(e)s; die Harfenklänge] Substantiv Musik | hárfamuzsikafőnév |
| der Klingklang [des Klingklang(e)s; —] Substantiv | csengés-bongásfőnév csilingelésfőnév |
| der Missklang [des Missklang(e)s; die Missklänge] Substantiv [ˈmɪsˌklaŋ] | hamis hang◼◼◼kifejezés disszonancia◼◼◻főnév rossz hangkifejezés |
