Niemiecki | Węgierski |
---|---|
existenzfähig | életképes◼◼◼ |
die Existenzfrage [der Existenzfrage; die Existenzfragen] Substantiv | létkérdés◼◼◼főnév |
der Existenzgründer [des Existenzgründers; die Existenzgründer] Substantiv [ɛksɪsˈtɛnt͡sˌɡʁʏndɐ] | induló vállalkozó◼◼◼kifejezés |
die Existenzgrundlage [der Existenzgrundlage; die Existenzgrundlagen] Substantiv [ɛksɪsˈtɛnt͡sˌɡʁʊntlaːɡə] | létalap◼◼◼főnév |
der Existenzialismus [des Existenzialismus; —] Substantiv [ɛksɪstɛnt͡si̯aˈlɪsmʊs] | egzisztencializmus◼◼◼főnév |
der Existenzialist [des Existenzialisten; die Existenzialisten] Substantiv | egzisztencialista◼◼◼főnév |
existenzialistisch Adjektiv [ɛksɪstɛnt͡si̯aˈlɪstɪʃ] | egzisztencialista◼◼◼melléknév |
existenziell [existenzieller; am existenziellsten] Adjektiv [ɛksɪstɛnˈt͡si̯ɛl] | létfontosságú◼◼◼melléknév |
der Existenzkampf [des Existenzkampf(e)s; die Existenzkämpfe] Substantiv [ɛksɪsˈtɛnt͡sˌkamp͡f] | egzisztenciaharc◼◼◼főnév |
die Existenzkampf [des Existenzkampf(e)s; die Existenzkämpfe] Substantiv [ɛksɪsˈtɛnt͡sˌkamp͡f] | küzdelem a létért◼◼◻kifejezés harc a létezésértkifejezés |
der Existenzlohn Substantiv | létezési bérkifejezés |
das Existenzminimum [des Existenzminimums; die Existenzminima] Substantiv [ɛksɪsˈtɛnt͡sˌmiːnimʊm] | létminimum◼◼◼főnév |
die Existenzphilosophie [der Existenzphilosophie; die Existenzphilosophien] Substantiv | egzisztenciális filozófia◼◼◼kifejezés létezési filozófia◼◼◼kifejezés |
das Existenzrecht [des Existenzrecht(e)s; die Existenzrechte] Substantiv | létezéshez való jog◼◼◼kifejezés létjog◼◼◻főnév |
die Existenztheologie Substantiv | egzisztencia-teológiafőnév egzisztenciális teológiakifejezés |
existieren [existierte; hat existiert] Verb [ˌɛksɪsˈtiːʁən] | létezik◼◼◼igeNem létezik ő. = Er existiert nicht. egzisztál◼◻◻ige |
existierend [ˌɛksɪsˈtiːʁənt] | meglevő◼◼◼ |
der Exitus [des Exitus; —] Substantiv [ˈɛksitʊs] | halál◼◼◼főnév |
die Exkavation [der Exkavation; die Exkavationen] Substantiv | ásatásfőnév |
der Exkavator Substantiv | exkavátor◼◼◼főnév |
exkavieren [exkavierte; hat exkaviert] Verb | kiásige |
exkl. (exklusive) (Abk.) | kivéve◼◼◼határozószó nem számítvakifejezés |
die Exklamation [der Exklamation; die Exklamationen] Substantiv [ɛksklamaˈt͡si̯oːn] Rhetorik, bildungssprachlich veraltet | felkiáltásfőnév |
exklamieren Verb bildungssprachlich veraltet | felkiáltige kihirdetige kikiáltige közzé teszkifejezés |
die Exklaustration Substantiv | exklausztrációfőnév kizárás (a közösségből)főnév |
die Exklave [der Exklave; die Exklaven] Substantiv [ɛksˈklaːvə] | |
exkludieren [exkludierte; ist exkludiert] Verb [ɛkskluˈdiːʁən] | exkludálige |
die Exklusion [der Exklusion; die Exklusionen] Substantiv | kivevésfőnév kivonásfőnév |
exklusiv [exklusiver; am exklusivsten] Adjektiv [ɛkskluˈziːf] | kizárólagos◼◼◼melléknév |