Niemiecki | Węgierski |
---|---|
dienstbar Adjektiv | szolgálatkész◼◼◼melléknév |
dienstbare Adjektiv | szolgálatkész◼◼◼melléknév |
die Dienstbarkeit [der Dienstbarkeit; die Dienstbarkeiten] Substantiv [ˈdiːnstbaːɐ̯ˌkaɪ̯t] Rechtssprache | szolgalom [szolgalmat, szolgalma, szolgalmak]◼◼◼főnév |
die Dienstbarkeit [der Dienstbarkeit; die Dienstbarkeiten] Substantiv [ˈdiːnstbaːɐ̯ˌkaɪ̯t] | szolgálatkészség◼◻◻főnév alázatosság [~ot, ~a]főnév szolgálatra való kötelezettségkifejezés |
das Dienstbarkeitsrecht [des Dienstbarkeitsrecht(e)s, die Dienstbarkeitsrechte] Substantiv Recht | haszonélvezeti jogkifejezés |
die Grunddienstbarkeit Substantiv | telki szolgalom◼◼◼kifejezés |