würdig znamená v Maďarčina
| Nemčina | Maďarčina |
|---|---|
| unglaubwürdig [unglaubwürdiger; am unglaubwürdigsten] Adjektiv [ˈʊnˌɡlaʊ̯pvʏʁdɪç] | nem szavahihető◼◻◻kifejezés hitelt nem érdemlőkifejezés |
| verabscheuungswürdig [verabscheuungswürdiger; am verabscheuungswürdigsten] Adjektiv [fɛɐ̯ˈʔapʃɔɪ̯ʊŋsvʏʁdɪç] | megvetendő◼◼◼melléknév undorító◼◼◻melléknév iszonyatos◼◼◻melléknév |
| verachtungswürdig [verachtungswürdiger; am verachtungswürdigsten] Adjektiv [fɛɐ̯ˈʔaxtʊŋsˌvʏʁdɪç] | megvetendő◼◼◼ |
| vertrauenswürdig [vertrauenswürdiger; am vertrauenswürdigsten] Adjektiv [fɛɐ̯ˈtʁaʊ̯ənsˌvʏʁdɪç] | megbízható◼◼◼melléknévJohn megbízható. = John ist vertrauenswürdig. hitelt érdemlőkifejezés |
| anbetungswürdig Adjektiv | imádni való◼◼◼kifejezés |
| die Anbetungswürdigkeit Substantiv | imádnivalóság◼◼◼főnév |
| bauwürdig Adjektiv Bergmannssprache | fejtésre érdemeskifejezés műre valókifejezés műre érdemeskifejezés |
| bedauernswürdig Adjektiv gehoben | sajnálatosmelléknév sajnálatra méltókifejezés szánalomra méltókifejezés |
| bejammernswürdig Adjektiv seltener | siralmasmelléknév szánalmasmelléknév szánalomra méltókifejezés |
| die Debkwürdigkeiten Substantiv | emlékiratokfőnév |
| die Denkwürdigkeit [der Denkwürdigkeit; die Denkwürdigkeiten] Substantiv | nevezetesség◼◼◼főnév meggondolásra érdemes dologkifejezés |
| Ehrwürdiger Diener Gottes | |
| die Ehrwürdigkeit [der Ehrwürdigkeit; die Ehrwürdigkeiten] Substantiv | tiszteletreméltóságfőnév |
| eine altehrwürdige Firma | |
| entwürdigen [entwürdigte; hat entwürdigt] Verb [ɛntˈvʏʁdɪɡn̩] | megaláz◼◼◼ige lealacsonyít◼◼◼ige |
| entwürdigend Adjektiv [ɛntˈvʏʁdɪɡn̩t] | lealázó◼◼◼melléknév |
| die Entwürdigung [der Entwürdigung; die Entwürdigungen] Substantiv [ɛntˈvʏʁdɪɡʊŋ] | méltóság elvételekifejezés |
| erbarmungswürdig Adjektiv gehoben | szánalomra méltó◼◼◼kifejezés szánalmas◼◼◼melléknév |
| erbunwürdig | |
| fluchwürdig | átkos◼◼◼ |
| die Fragwürdigkeit [der Fragwürdigkeit; die Fragwürdigkeiten] Substantiv | kérdésesség◼◼◼főnév bizonytalanságfőnév kétességfőnév |
| die Glaubwürdigkeit [der Glaubwürdigkeit; —] Substantiv [ˈɡlaʊ̯pˌvʏʁdɪçkaɪ̯t] | hitelesség◼◼◼főnév |
