Germană | Maghiară |
---|---|
unglaubwürdig [unglaubwürdiger; am unglaubwürdigsten] Adjektiv [ˈʊnˌɡlaʊ̯pvʏʁdɪç] | nem szavahihető◼◻◻kifejezés hitelt nem érdemlőkifejezés |
verabscheuungswürdig [verabscheuungswürdiger; am verabscheuungswürdigsten] Adjektiv [fɛɐ̯ˈʔapʃɔɪ̯ʊŋsvʏʁdɪç] | megvetendő◼◼◼melléknév undorító◼◼◻melléknév iszonyatos◼◼◻melléknév |
verachtungswürdig [verachtungswürdiger; am verachtungswürdigsten] Adjektiv [fɛɐ̯ˈʔaxtʊŋsˌvʏʁdɪç] | megvetendő◼◼◼ |
vertrauenswürdig [vertrauenswürdiger; am vertrauenswürdigsten] Adjektiv [fɛɐ̯ˈtʁaʊ̯ənsˌvʏʁdɪç] | megbízható◼◼◼melléknévJohn megbízható. = John ist vertrauenswürdig. hitelt érdemlőkifejezés |
anbetungswürdig Adjektiv | imádni való◼◼◼kifejezés |
die Anbetungswürdigkeit Substantiv | imádnivalóság◼◼◼főnév |
bauwürdig Adjektiv Bergmannssprache | fejtésre érdemeskifejezés műre valókifejezés műre érdemeskifejezés |
bedauernswürdig Adjektiv gehoben | sajnálatosmelléknév sajnálatra méltókifejezés szánalomra méltókifejezés |
bejammernswürdig Adjektiv seltener | siralmasmelléknév szánalmasmelléknév szánalomra méltókifejezés |
die Debkwürdigkeiten Substantiv | emlékiratok [~at, -iratai]főnév |
die Denkwürdigkeit [der Denkwürdigkeit; die Denkwürdigkeiten] Substantiv | nevezetesség [~et, ~e, ~ek]◼◼◼főnév meggondolásra érdemes dologkifejezés |
Ehrwürdiger Diener Gottes | |
die Ehrwürdigkeit [der Ehrwürdigkeit; die Ehrwürdigkeiten] Substantiv | tiszteletreméltóságfőnév |
eine altehrwürdige Firma | |
entwürdigen [entwürdigte; hat entwürdigt] Verb [ɛntˈvʏʁdɪɡn̩] | megaláz◼◼◼ige lealacsonyít◼◼◼ige |
entwürdigend Adjektiv [ɛntˈvʏʁdɪɡn̩t] | lealázó◼◼◼melléknév |
die Entwürdigung [der Entwürdigung; die Entwürdigungen] Substantiv [ɛntˈvʏʁdɪɡʊŋ] | méltóság elvételekifejezés |
erbarmungswürdig Adjektiv gehoben | szánalomra méltó◼◼◼kifejezés szánalmas◼◼◼melléknév |
erbunwürdig | |
fluchwürdig | átkos◼◼◼ |
die Fragwürdigkeit [der Fragwürdigkeit; die Fragwürdigkeiten] Substantiv | kérdésesség [~et, ~e]◼◼◼főnév bizonytalanság [~ot, ~a, ~ok]főnév kétesség [~et, ~e]főnév |
die Glaubwürdigkeit [der Glaubwürdigkeit; —] Substantiv [ˈɡlaʊ̯pˌvʏʁdɪçkaɪ̯t] | hitelesség [~et, ~e]◼◼◼főnév |