keim znamená v Maďarčina
| Nemčina | Maďarčina |
|---|---|
| der Keim [des Keim(e)s; die Keime] Substantiv [kaɪ̯m] Biologie | csíra◼◼◼főnév |
| der Keim [des Keim(e)s; die Keime] Substantiv [kaɪ̯m] | csíra (ok, eredet, kiindulópont, kezdőpont, első felismerhető jel)◼◼◼főnév |
| der Keim [des Keim(e)s; die Keime] Substantiv [kaɪ̯m] Chemie | kristálygócfőnév |
| der Keim (meist im Plural) [des Keim(e)s; die Keime] Substantiv [kaɪ̯m] Biologie, Medizin | csíra (kórokozó)◼◼◼főnév |
| die Keimbildung [der Keimbildung; die Keimbildungen] Substantiv [ˈkaɪ̯mˌbɪldʊŋ] | csíraképződés◼◼◼főnév |
| das Keimblatt [des Keimblatt(e)s; die Keimblätter] Substantiv [ˈkaɪ̯mˌblat] Botanik | sziklevél◼◼◼főnév |
| das Keimblatt [des Keimblatt(e)s; die Keimblätter] Substantiv [ˈkaɪ̯mˌblat] Biologie, Medizin | csírahám◼◻◻főnév |
| die Keimdrüse [der Keimdrüse; die Keimdrüsen] Substantiv [ˈkaɪ̯mˌdʁyːzə] | ivarmirigy◼◼◼főnév |
| das Keimdrüsenhormon [des Keimdrüsenhormons; die Keimdrüsenhormone] Substantiv [ˈkaɪ̯mdʁyːzn̩hɔʁˌmoːn] | nemi hormonkifejezés |
| keimen [keimte; hat gekeimt] Verb [ˈkaɪ̯mən] | csírázik◼◼◼ige sarjad◼◼◻ige |
| das Keimen Substantiv [ˈkaɪ̯mən] | csírázás◼◼◼főnév kicsírázás◼◻◻főnév |
| keimen lassen | csíráztat◼◼◼ige |
| keimend Adjektiv [ˈkaɪ̯mənt] | csíráztató◼◼◼melléknév sarjadómelléknév |
| der Keimfaden Substantiv | spermaszálfőnév |
| keimfrei Adjektiv [ˈkaɪ̯mˌfʁaɪ̯] | csíramentes◼◼◼melléknév csírátlan◼◻◻melléknév |
| keimfrei [steriler; am sterilsten] Adjektiv [ˈkaɪ̯mˌfʁaɪ̯] | steril◼◼◼melléknév |
| die Keimfreiheit Substantiv | sterilitás◼◼◼főnév |
| keimfähig Adjektiv | csírázásra képes◼◼◼kifejezés |
| die Keimfähigkeit Substantiv | spermaképződési képességkifejezés |
| keimhaft Adjektiv | csírázómelléknév |
| der Keimling [des Keimlings; die Keimlinge] Substantiv [ˈkaɪ̯mlɪŋ] | csíra◼◼◼főnév |
| das Keimplasma [des Keimplasmas; die Keimplasmen] Substantiv [ˈkaɪ̯mˌplasma] | csíraplazma◼◼◼főnév |
| die Keimscheibe [der Keimscheibe; die Keimscheiben] Substantiv [ˈkaɪ̯mˌʃaɪ̯bə] | spermakorongfőnév |
| die Keimscheibe [die Keimscheibe] (Blastodiscus) Substantiv [ˈkaɪ̯mˌʃaɪ̯bə] | csírakorong (blastodiscus)főnév |
| aufkeimen [keimte auf; ist aufgekeimt] Verb | kicsírázik◼◼◼ige kihajt (növény)◼◼◼ige kikel◼◻◻ige kifejlődikige |
| auskeimen [keimte aus; ist ausgekeimt] Verb | kicsírázikige |
| der Keimträger Substantiv | mag szállítójakifejezés |
| keimtötend [ˈkaɪ̯mˌtøːtn̩t] | csíraölő◼◼◼ |
| die Keimung [der Keimung; die Keimungen] Substantiv [ˈkaɪ̯mʊŋ] | csírázás◼◼◼főnév |
| die Keimwurzel Substantiv Botanik | magcsírafőnév |
| die Keimzelle [der Keimzelle; die Keimzellen] Substantiv [ˈkaɪ̯mˌt͡sɛlə] Biologie | csírasejt◼◼◼főnév |
| die Auskeimung [der Auskeimung; die Auskeimungen] Substantiv | kicsírázás◼◼◼főnév |
