Nemčina | Maďarčina |
---|---|
fesseln [fesselte; hat gefesselt] Verb [ˈfɛsl̩n] | leköt◼◼◼igeAki nem tud elaludni, az hallgasson hangoskönyvet; az leköti a gondolatokat, hogy ne tudjanak elkalandozni, és elalszik rajta az ember. = Wer nicht einschlafen kann, der lausche einem Hörbuch; das fesselt die Gedanken, so dass sie nicht abschweifen können, und man schläft darüber ein. megbilincsel◼◼◼ige vonz◼◼◻ige lebilincsel◼◼◻ige magára von◼◻◻kifejezés |
die Fessel [der Fessel; die Fesseln] Substantiv [ˈfɛsl̩] | bilincs◼◼◼főnévA rendőr elnézést kért és leszedte rólam a bilincset. = Der Polizist bat um Verzeihung und befreite mich von den Fesseln. béklyó◼◼◼főnév csüd (lóé)◼◻◻főnév |
fesselnd [fesselnder; am fesselndsten] Adjektiv [ˈfɛsl̩nt] | lebilincselő◼◼◼melléknévAz írás szerzője lebilincselő módon vezet minket végig a költő életén és munkásságán. = Der Autor des Essays führt uns auf fesselnde Weise durch das Leben und Werk des Dichters. izgalmas◼◼◼melléknév megkapó◼◼◻melléknév fogómelléknév szorítómelléknév |
anfesseln [fesselte an; hat angefesselt] Verb [ˈanˌfɛsl̩n] | odabilincselige |
entfesseln [entfesselte; hat entfesselt] Verb [ɛntˈfɛsl̩n] | felszabadít◼◼◼ige kirobbant (háborút)◼◼◻ige elenged (pórázról)◼◼◻ige bilincseitől megszabadítkifejezés láncaitól megszabadítkifejezés |
die Fußfessel [der Fußfessel; die Fußfesseln] Substantiv [ˈfuːsˌfɛsl̩] | lábbilincs◼◼◼főnév béklyófőnév |
die Handfessel [der Handfessel; die Handfesseln] Substantiv [ˈhantˌfɛsl̩] | bilincsfőnév |
jm Handfesseln anlegen |