ehe znamená v Maďarčina
| Nemčina | Maďarčina |
|---|---|
| die Ehe [der Ehe; die Ehen] Substantiv [ˈeːə] | házasság◼◼◼főnévA házasság szent. = Die Ehe ist heilig. |
| ehe [ˈeːə] | mielőtt◼◼◼Nézz a lábad elé, mielőtt lépsz. = Schau hin, ehe du springst. amíg◼◻◻ |
| die Ehe auf Probe | próbaházasság◼◼◼főnév |
| der Eheabschluß Substantiv | házasságkötés◼◼◼főnév |
| die Eheanbahnung [der Eheanbahnung; die Eheanbahnungen] Substantiv | házasságközvetítésfőnév |
| die Eheannulierung Substantiv | házasság semmisségének a kimondásakifejezés házasság semmisségének a megállapításakifejezés |
| ehebaldigst | |
| das Eheband Substantiv | házassági kötelék◼◼◼kifejezés |
| der Ehebandverteidiger [des Ehebandverteidigers; die Ehebandverteidiger] Substantiv [ˈeːəbantfɛɐ̯ˌtaɪ̯dɪɡɐ] | kötelékvédő (egyházjog)főnév |
| der Eheberater [des Eheberaters; die Eheberater] Substantiv | házassági tanácsadó (férfi)◼◼◼kifejezés |
| die Eheberaterin [der Eheberaterin; die Eheberaterinnen] Substantiv | házassági tanácsadó (nő)◼◼◼kifejezés |
| die Eheberatung [der Eheberatung; die Eheberatungen] Substantiv | házassági tanácsadás◼◼◼kifejezés |
| das Ehebett [des Ehebett(e)s; die Ehebetten] Substantiv [ˈeːəˌbɛt] | dupla ágy◼◼◼kifejezés |
| ehebrechen [brach ehe; hat ehegebrochen] Verb [ˈeːəˌbʁɛçn̩] | házasságtörést követ elkifejezés |
| der Ehebrecher [des Ehebrechers; die Ehebrecher] Substantiv [ˈeːəˌbʁɛçɐ] | házasságtörő férfi◼◼◼kifejezés |
| die Ehebrecherin [der Ehebrecherin; die Ehebrecherinnen] Substantiv [ˈeːəˌbʁɛçəʁɪn] | házasságtörő nő◼◼◼kifejezés |
| die Ehebrecherinnen Substantiv [ˈeːəˌbʁɛçəʁɪnən] | házasságtörők (nők)◼◼◼főnév |
| ehebrecherisch [ehebrecherischer; am ehebrecherischsten] Adjektiv [ˈeːəˌbʁɛçəʁɪʃ] | házasságtörő◼◼◼melléknév |
| der Ehebruch [des Ehebruch(e)s; die Ehebrüche] Substantiv [ˈeːəˌbʁʊx] | házasságtörés◼◼◼főnév |
| Ehebruch begehen Phrase | házasságtörést követ el◼◼◼kifejezés |
| das Ehebuch Substantiv | házassági anyakönyv◼◼◼kifejezés |
| der Ehebund [des Ehebund(e)s; die Ehebünde] Substantiv gehoben | házasság◼◼◼főnév házassági kötelék◼◻◻kifejezés |
| das Ehebündnis [des Ehebündnisses; die Ehebündnisse] Substantiv gehoben | házasság◼◼◼főnév házassági kötelékkifejezés |
| ehedem [eːəˈdeːm] | hajdan◼◼◼ azelőtt◼◼◻ |
| die Ehedispens Substantiv | diszpenzációfőnév |
| der Ehefeind Substantiv | házasság gyűlölőjekifejezés |
| die Ehefrau [der Ehefrau; die Ehefrauen] Substantiv [ˈeːəˌfʁaʊ̯] | feleség◼◼◼főnévVan felesége. = Er hat eine Ehefrau. hitves◼◻◻főnév |
| ehefähig Adjektiv Rechtssprache | házasságra képes◼◼◼kifejezés házasságkötésre képeskifejezés |
| die Ehefähigkeit [der Ehefähigkeit; die Ehefähigkeiten] Substantiv | házasságkötésre való jog◼◼◼kifejezés |
| das Ehefähigkeitszeugnis Substantiv | tanúsítvány házasságkötés céljárakifejezés |
| der Ehegatte [des Ehegatten; die Ehegatten] Substantiv [ˈeːəɡatə] | házastárs◼◼◼főnév |
