Maďarčina-Nemčina slovník »

bizony znamená v Nemčina

MaďarčinaNemčina
(okmányokkal) bizonyít ige

beurkunden [beurkundete; hat beurkundet]Verb
[bəˈʔuːɐ̯ˌkʊndn̩]

(vminek) bizonysága szerint kifejezés

ausweislich + GenitivPräposition
[ˈaʊ̯sˌvaɪ̯slɪç]
Papierdeutsch

<egy bizonyos helyen és/v. egy bizonyos időben termesztett növény v. abból készült termék (borfajta)>

das Gewächs [des Gewächses; die Gewächse]Substantiv
[ɡəˈvɛks]

a bizonyítás terhe kifejezés

die Beweislast [der Beweislast; die Beweislasten]◼◼◼Substantiv

adósságot bizonyító papír kifejezés

der Schuldschein [des Schuldschein(e)s; die Schuldscheine]Substantiv
[ˈʃʊltʃaɪ̯n]

állításokat bebizonyít

Behauptungen erweisen

apaság bizonyítása kifejezés

der VaterschaftsnachweisSubstantiv

arany bizonyítvány kifejezés

das GoldzertifikatSubstantiv

átutalási bizonylat kifejezés

der das ZahlungsaviSubstantiv

átvételi bizonylat kifejezés

die AbnahmebescheinigungSubstantiv

az a bizonyos

dasjenige[ˈdasˌjeːnɪɡə]

azonossági bizonylat (árué) kifejezés

die Nämlichkeitsbescheinigung [der Nämlichkeitsbescheinigung; die Nämlichkeitsbescheinigungen]Substantiv

azonosságot bizonyító dolog kifejezés

der Identitätsnachweis [des Identitätsnachweises; die Identitätsnachweise]Substantiv

baleseti bizonyítvány kifejezés

das HavariezertifikatSubstantiv

be nem bizonyítható

unbeweisbar[ʊnbəˈvaɪ̯sbaːɐ̯]

be nem bizonyított

unerprobt◼◼◼

unerwiesen◼◼◼

unbewiesen

bebizonyít ige

beweisen [bewies; hat bewiesen]◼◼◼Verb
[bəˈvaɪ̯zn̩]
Mit próbáltok bebizonyítani? = Was versucht ihr zu beweisen?

demonstrieren [demonstrierte; hat demonstriert]◼◼◻Verb
[demɔnˈstʁiːʁən]

erzeigen [erzeigte; hat erzeigt]Verb
[ɛɐ̯ˈt͡saɪ̯ɡn̩]

bebizonyít

unter Beweis stellen◼◻◻

den Beweis erbringen◼◻◻

bebizonyítható

erweislich◼◼◼

bebizonyított

erwiesen◼◼◼[ɛɐ̯ˈviːzn̩]

wohlbewährt

bebizonyított melléknév

bewährt [bewährter; am bewährtesten]◼◼◼Adjektiv
[bəˈvɛːɐ̯t]

bebizonyítottan

erwiesenermaßen◼◼◼[ɛɐ̯ˈviːzənɐˈmaːsn̩]

nachgewiesenermaßen

bebizonyosodás főnév

die Bestätigung [der Bestätigung; die Bestätigungen]Substantiv
[bəˈʃtɛːtɪɡʊŋ]

bebizonyosodik ige

bestätigen (sich) [bestätigte sich; hat sich bestätigt]◼◼◼Verb

bibliai bizonyítékok helyének tana kifejezés

die Topik [der Topik; —]Substantiv

bűnösség bizonyítéka kifejezés

der Schuldbeweis [des Schuldbeweises; die Schuldbeweise]Substantiv
[ˈʃʊltbəˌvaɪ̯s]

bűntelenség bebizonyítása kifejezés

weißwaschen [wusch weiß; hat weißgewaschen]Verb

csak egy bizonyos helyen élő kifejezés

endemischAdjektiv
[ɛnˈdeːmɪʃ]

csődintéző bizonyítványa kifejezés

das KonkursverwalterzeugnisSubstantiv

döntő bizonyíték

ein schlagender Beweis◼◼◼

egészen bizonyos

ganz bestimmt◼◼◼

egészségi állapotról szóló bizonyítvány kifejezés

das GesundheitsattestSubstantiv

egészségügyi bizonyítvány kifejezés

das Gesundheitszeugnis [des Gesundheitszeugnisses; die Gesundheitszeugnisse]◼◼◼Substantiv

3456