Engelsk-Ungarsk ordbok »

grace betyr ungarsk

EngelskUngarsk
gracefulness noun
[UK: ˈɡreɪ.sfl̩.nəs]
[US: ˈɡreɪ.sfl̩.nəs]

elegancia◼◼◼főnév

kecsesség◼◼◼főnév

kellem◼◼◻főnév

bájfőnév

graceless adjective
[UK: ˈɡreɪ.slɪs]
[US: ˈɡreɪ.sləs]

esetlen◼◼◼melléknév

udvariatlan◼◼◻melléknév

bájnélkülimelléknév

bájtalanmelléknév

gracelessly adverb
[UK: ˈɡreɪ.slɪ.sli]
[US: ˈɡreɪ.slɪ.sli]

esetlenülhatározószó

udvariatlanulhatározószó

gracelessness noun
[UK: ˈgreɪslɪsnəs ]
[US: ˈgreɪsləsnəs ]

esetlenségfőnév

félszegségfőnév

istentelenségfőnév

kegyeletlenségfőnév

lealjasodásfőnév

lomposságfőnév

udvariatlanságfőnév

graces noun
[UK: ˈɡreɪ.sɪz]
[US: ˈɡreɪ.səz]

cikornya◼◼◼főnév

díszítés◼◼◼főnév

act of grace noun
[UK: ækt əv ɡreɪs]
[US: ˈækt əv ˈɡreɪs]

amnesztia◼◼◼főnév

közkegyelemfőnév

szívességfőnév

act of grace [UK: ækt əv ɡreɪs]
[US: ˈækt əv ˈɡreɪs]

államfői kegyelem

kegy gyakorlása

amazing grace

csodálatos kegyelem◼◼◼

an act of grace noun
[UK: ən ækt əv ɡreɪs]
[US: ˈæn ˈækt əv ˈɡreɪs]

szívességfőnév

bad grace noun
[UK: bæd ɡreɪs]
[US: ˈbæd ˈɡreɪs]

barátságtalanságfőnév

kelletlenségfőnév

modortalanságfőnév

be a disgrace to [UK: bi ə dɪs.ˈɡreɪs tuː]
[US: bi ə ˌdɪˈs.ɡreɪs ˈtuː]

szégyenére válik◼◼◼

szégyenfoltja (valakinek)

be disgraced [UK: bi dɪs.ˈɡreɪst]
[US: bi ˌdɪˈs.ɡreɪst]

kegyvesztetté válik◼◼◼

be in somebody's good grace [UK: bi ɪn ˈsəm.ˌbɑː.di ɡʊd ɡreɪs]
[US: bi ɪn ˈsəm.ˌbɑː.di ˈɡʊd ˈɡreɪs]

kegyben áll (valakinél)

kegyét élvezi (valakinek)

begrace verb
[UK: bɪɡrˈeɪs]
[US: bɪɡrˈeɪs]

főmagasságúnak címez (valakit)ige

főmagasságúnak szólít (valakit)ige

by God's grace [UK: baɪ ɡɒdz ɡreɪs]
[US: baɪ ˈɡɑːdz ˈɡreɪs]

Isten kegyelméből◼◼◼

by the Grace of God [UK: baɪ ðə ɡreɪs əv ɡɒd]
[US: baɪ ðə ˈɡreɪs əv ˈɡɑːd]

Isten kegyelméből◼◼◼GB

compromise someone (bring shame on someone, disgrace someone) [UK: ˈkɒm.prə.maɪz ˈsʌm.wʌn brɪŋ ʃeɪm ɒn ˈsʌm.wʌn dɪs.ˈɡreɪs ˈsʌm.wʌn]
[US: ˈkɑːm.prə.ˌmaɪz ˈsʌˌm.wən ˈbrɪŋ ˈʃeɪm ɑːn ˈsʌˌm.wən ˌdɪˈs.ɡreɪs ˈsʌˌm.wən]

szégyent hoz (valakire)

compromise someone (bring shame on someone, disgrace someone) verb
[UK: ˈkɒm.prə.maɪz ˈsʌm.wʌn brɪŋ ʃeɪm ɒn ˈsʌm.wʌn dɪs.ˈɡreɪs ˈsʌm.wʌn]
[US: ˈkɑːm.prə.ˌmaɪz ˈsʌˌm.wən ˈbrɪŋ ˈʃeɪm ɑːn ˈsʌˌm.wən ˌdɪˈs.ɡreɪs ˈsʌˌm.wən]

blamálige

123