Duits | Hongaars |
---|---|
ausrechen [rechte aus; hat ausgerecht] Verb | felgereblyézige kigereblyézige |
die Rechte Gerade Substantiv | jobbegyenes◼◼◼főnév |
das Rechteck [des Rechteck(e)s; die Rechtecke] Substantiv [ˈʁɛçtˌʔɛk] | téglalap◼◼◼főnév derékszögű négyszögkifejezés derékszögű paralelogrammakifejezés |
das Quadrat [des Quadrat(e)s; die Quadrate] (Rechteck mit vier gleich langen Seiten) Substantiv [kvaˈdʁaːt] | négyzet (négyszög, oldalai egyforma hosszúak, a szomszéd oldalak derékszöget zárnak)◼◼◼főnév |
rechteckig Adjektiv [ˈʁɛçtʔɛkɪç] | derékszögű◼◼◼melléknév |
die Rechteckigkeit Substantiv | téglalap alakúságkifejezés |
der Rechteckimpuls Substantiv | négyszögletes impulzuskifejezés |
die Rechteckwelle Substantiv | négyszög alakú jelkifejezés |
rechten [rechtete; hat gerechtet] Verb [ˈʁɛçtn̩] | perlekedik◼◼◼ige pereskedikige |
rechtens Adverb [ˈʁɛçtn̩s] | jogosan◼◼◼határozószó joggal◼◼◼határozószó törvényesen◼◻◻határozószó igazságosanhatározószó |
rechter Flügel | jobboldal◼◼◼ |
die Sau [Sau(s); —] (frühere deutsche Bezeichnung für Save) (rechter Nebenfluss der Donau) Eigenname [zaʊ̯] | Száva (a Duna jobb oldali mellékfolyója)főnév |
Main [des Main(e)s; —] (rechter Nebenfluss des Rheins) Eigenname [maɪ̯n] | Majna (a Rajna jobboldali mellékfolyója Németországban)◼◼◼főnév |
die Ruhr [der Ruhr; —] (rechter Nebenfluss des Rheins) Eigenname | Ruhr (a Rajna mellékfolyója)◼◼◼főnév |
rechter Winkel | derékszög◼◼◼ált, mat |
rechterhand Adverb | jobbrólhatározószó |
rechterseits Adverb | jobboldalthatározószó jobbrahatározószó |
rechtfertigen [rechtfertigte; hat gerechtfertigt] Verb [ˈʁɛçtˌfɛʁtɪɡn̩] | igazol◼◼◼ige megigazulttá tesz◼◻◻kifejezés tisztázza magátkifejezés |
die Rechtfertigung [der Rechtfertigung; die Rechtfertigungen] Substantiv [ˈʁɛçtˌfɛʁtɪɡʊŋ] | igazolás◼◼◼főnév |
der Rechtfertigungsversuch [des Rechtfertigungsversuch(e)s; die Rechtfertigungsversuche] Substantiv [ˈʁɛçtfɛʁtɪɡʊŋsfɛɐ̯ˌzuːx] | magyarázkodás◼◼◼főnév igazoló kísérletkifejezés |
rechtschreiben [rechtschrieb; hat rechtgeschrieben] Verb [ˈʁɛçtˌʃʁaɪ̯bn̩] | helyesírás◼◼◼ige |
rechtgläubig Adjektiv | igazhitű◼◼◼melléknév igaz hitű◼◻◻kifejezés |
die Rechtgläubigkeit [der Rechtgläubigkeit; die Rechtgläubigkeiten] Substantiv | igazhitűség◼◼◼főnév |