Duits-Hongaars woordenboek »

mund betekenis in Hongaars

DuitsHongaars
der Mund [des Mund(e)s; die Münder] (selten auch: Munde, Münde) (Kurzform für Mundloch) Substantiv
[mʊnt]

száj◼◼◼főnévFogd be a szád! = Halt den Mund!

szájnyílás◼◻◻főnév
zoo

der Mund [des Mund(e)s; die Münder] (selten auch: Munde, Münde) (Kurzform für Mundloch) Substantiv
[mʊnt]
Bergmannssprache

aknaszájfőnév
bány

tárószájfőnév
bány

die Mund [der Mund; —] (Verwandte Form: Munt) Substantiv
[mʊnt]

<atyai és földesúri hatalom>jogtörténet

die Munt [der Munt; —] (Verwandte Form: Mund) Substantiv

<atyai és földesúri hatalom>főnév
jogtörténet

die Mund-zu-Mund-Beatmung [der Mund-zu-Mund-Beatmung; die Mund-zu-Mund-Beatmungen] Substantiv
[mʊntt͡suːˈmʊntbəˌʔaːtmʊŋ]

szájtól-szájig lélegeztetéskifejezés

die Mund-zu-Mund-Propaganda Substantiv

szájpropagandafőnév

die Mund-zu-Nase-Beatmung [der Mund-zu-Nase-Beatmung; die Mund-zu-Nase-Beatmungen] Substantiv

szájból orrba való lélegeztetéskifejezés

die Mundart [der Mundart; die Mundarten] Substantiv
[ˈmʊntˌʔaːɐ̯t]

nyelvjárás◼◼◼főnév

tájszólás◼◼◻főnév

tájnyelv◼◻◻főnév

die Mundartdichtung [der Mundartdichtung; die Mundartdichtungen] Substantiv

tájköltészetfőnév

tájnyelvi költészet (és szépirodalom)kifejezés

die Mundartenforschung [der Mundartenforschung; —] Substantiv

nyelvjáráskutatásfőnév

der Löwe [des Löwen; die Löwen] (veraltet/poetisch/mundartlich: Leu) Substantiv
[ˈløːvə]

oroszlán (Panthera leo)◼◼◼állatnév
zoo
Ez oroszlán. = Das ist ein Löwe.

das Mundartwort [des Mundartwort(e)s; die Mundartwörter] Substantiv

tájszófőnév

munden [mundete; hat gemundet] Verb
[ˈmʊndn̩]
gehoben

ízlik◼◼◼igeÍzlik nekem. = Es mundet mir.

mundfaul [mundfauler; am mundfaulsten] Adjektiv
[ˈmʊntˌfaʊ̯l]
umgangssprachlich

hallgatagmelléknév

lassú/kevés beszédűkifejezés

mundfertig Adjektiv
selten

gyors és talpraesett válaszra készkifejezés

talpraesettmelléknév

mundfertig sein

gyorsan kész a válasszal

jól pereg a nyelve

nem késik a válasszal

die Mundfäule [der Mundfäule; —] Substantiv
[ˈmʊntˌfɔɪ̯lə]
Medizin

szájpenész◼◼◼főnév
orv

fekélyes szájüreggyulladáskifejezés
orv

mundgerecht [mundgerechter; am mundgerechtesten] Adjektiv
[ˈmʊntɡəˌʁɛçt]

szájíze szerintikifejezés

der Mundgeruch [des Mundgeruch(e)s; die Mundgerüche] Substantiv
[ˈmʊntɡəˌʁʊx]

rossz szájszag◼◼◼kifejezés

das Mundgeschwür Substantiv

szájfekély◼◼◼főnév

szájgyulladás◼◼◻főnév

die Mundharmonika [der Mundharmonika; die Mundharmonikas] Substantiv
[ˈmʊnthaʁˌmoːnika]

szájharmonika◼◼◼főnév

Mundhygiene

szájhigiénia◼◼◼

die Mundhöhle [der Mundhöhle; die Mundhöhlen] Substantiv
[ˈmʊntˌhøːlə]

szájüreg◼◼◼főnév

das Mundloch Substantiv

torkolat◼◼◼főnév
bány

aknaszájfőnév

szájnyílásfőnév

szájrésfőnév

tárószájfőnév

die Mundpflege [der Mundpflege; —] Substantiv

szájápolás◼◼◼főnév

12