Duits | Hongaars |
---|---|
das Kuppeln Substantiv [ˈkʊpl̩n] | boltozat◼◼◼főnév |
kuppeln [kuppelte; hat gekuppelt] Verb [ˈkʊpl̩n] | kapcsol◼◼◼ige összekapcsol◼◼◻ige kerít◼◻◻ige párosulige párosítige |
die Kuppel [der Kuppel; die Kuppeln] Substantiv [ˈkʊpl̩] | kupola [kupolák]◼◼◼főnév |
ankuppeln [kuppelte an; hat angekuppelt] Verb | hozzácsatolige hozzákapcsolige |
auskuppeln [kuppelte aus; hat ausgekuppelt] Verb | szétkapcsolige |
einkuppeln [kuppelte ein; hat eingekuppelt] Verb | bekapcsol◼◼◼ige összekapcsolige |
entkuppeln [entkuppelte; hat entkuppelt] Verb [ɛntˈkʊpl̩n] | kikapcsol◼◼◼ige kiakasztige kicsatolige kioldige szétkapcsolige |
verkuppeln [verkuppelte; hat verkuppelt] Verb [fɛɐ̯ˈkʊpl̩n] | összeboronál◼◼◼ige összekapcsol◼◻◻ige egybekapcsolige |