Duits | Hongaars |
---|---|
der Huf [des Huf(e)s; die Hufe] Substantiv [huːf] | pata◼◼◼főnév |
huf (Verwandte Form: hüf) Interjection [huːf] landschaftlich | hátra (igásállatnak)◼◼◼indulatszó curukk (igásállatnak)indulatszó hu vissza (igásállatnak)kifejezés |
der Hufbeschlag [des Hufbeschlag(e)s; —] Substantiv [ˈhuːfbəˌʃlaːk] | patkolás◼◼◼főnév |
der Hufbeschlag [des Hufbeschlag(e)s; die Hufbeschläge (Plural selten)] Substantiv | patkó◼◼◻főnév |
der Hufbeschlagschmied Substantiv | patkolókovácsfőnév |
das Hufeisen [des Hufeisens; die Hufeisen] Substantiv [ˈhuːfˌʔaɪ̯zn̩] | patkó◼◼◼főnévA patkó szerencsét hoz. = Hufeisen bringen Glück. |
hufeisenförmig Adjektiv [ˈhuːfʔaɪ̯zn̩ˌfœʁmɪç] | patkó alakú◼◼◼kifejezés |
der Hufeisenmagnet Substantiv | patkómágnes◼◼◼főnév mágnespatkófőnév |
hufen [hufte; hat gehuft] Verb [ˈhuːfn̩] | hátrálige patkolige visszalépige |
der Huflattich [des Huflattichs; die Huflattiche] Substantiv [ˈhuːflatɪç] | martilapu (Tussilago farfara) (Népies nevei: farkastalpfű, kereklapu, körömfű, körömlapu, lókörmű szattyán, lókörmű szattyu, lóköröműfű, mostohalapu, partilapu, podbál, szamárköröm, szamárlapu, szattyú, tyúkvirág, vajkapu)◼◼◼növénynév |
der Hufnagel [des Hufnagels; die Hufnägel] Substantiv | patkószögfőnév |
der Hufner [des Hufners; die Hufner] Substantiv [ˈhuːfnɐ] | egésztelkes gazdakifejezés |
der Hufschlag [des Hufschlag(e)s; die Hufschläge] Substantiv | patarúgásfőnév |
der Hufschmied [des Hufschmied(e)s; die Hufschmiede] Substantiv [ˈhuːfˌʃmiːt] | patkolókovács◼◼◼főnév |
das Huftier [des Huftier(e)s; die Huftiere] Substantiv [ˈhuːftiːɐ̯] | patás állat◼◼◼kifejezés |
die Huftiere Substantiv [ˈhuːftiːʁə] | patások (Ungulata)◼◼◼főnév |
abgeschuftet Adjektiv | magát halálra dolgozottkifejezés |
abschuften, sich [schuftete sich ab; hat sich abgeschuftet] Verb | agyondolgozza magátkifejezés |
abschuftend Adjektiv | magát agyonhajszolókifejezés |
schuftig [schuftiger; am schuftigsten] Adjektiv [ˈʃʊftɪç] abwertend | aljas◼◼◼melléknév alávalómelléknév |
das Bachufer Substantiv | patakpart◼◼◼főnév |
der Behuf [des Behuf(e)s; die Behufe] Substantiv [bəˈhuːf] | követelményfőnév |
behufs [bəˈhuːfs] | |
behuft [bəˈhuːft] | |
das Getrappel der Pferde(hufe) | |
der Einhufer [des Einhufers; die Einhufer] Substantiv | egypatás◼◼◼főnév lópatásfőnév |
einhufig | |
erschaffen [erschuf; hat erschaffen] Verb [ɛɐ̯ˈʃafn̩] | alkot◼◼◼igeKi alkotta ezt a művet? = Wer hat dieses Werk erschaffen? (meg)teremt◼◻◻ige |
gehuft [ɡəˈhuːft] | |
schuften [schuftete; hat geschuftet] Verb [ˈʃʊftn̩] | robotol◼◼◼ige gürcöl◼◼◼ige melózik◼◼◻ige |