Duits | Hongaars |
---|---|
der Heiden [des Heidens; —] Substantiv [ˈhaɪ̯dən] ostösterreichisch | istentelen◼◼◼főnév |
der Heiden [des Heidens; —] Substantiv [ˈhaɪ̯dən] | hajdina (Fagopyrum esculentum)növénynév |
der Heide [des Heiden; die Heiden] Substantiv [ˈhaɪ̯də] Religion, sonst veraltend | pogány (férfi)◼◼◼főnév |
die Heide [der Heide; die Heiden] Substantiv [ˈhaɪ̯də] | hanga (Erica)◼◻◻növénynév erika (Erica)növénynév |
die Heidenangst [der Heidenangst; —] Substantiv [ˈhaɪ̯dn̩ˌʔaŋst] umgangssprachlich emotional verstärkend | pokoli félelem◼◼◼kifejezés szörnyű félelemkifejezés |
die Heidenarbeit [der Heidenarbeit; —] Substantiv umgangssprachlich emotional verstärkend | pokolian sok munkakifejezés |
das Heidengeld [des Heidengeld(e)s; —] Substantiv umgangssprachlich emotional verstärkend | piszok sok pénzkifejezés veszettül sok pénzkifejezés |
der Heidenglück Substantiv | pokoli szerencsekifejezés |
der Heidenlärm Substantiv umgangssprachlich emotional verstärkend | pokoli lármakifejezés veszett nagy lármakifejezés |
heidenmäßig Adjektiv umgangssprachlich emotional verstärkend | pokoli/pokolian nagykifejezés pokolian sokkifejezés szörnyű sokkifejezés szörnyű/szörnyen nagykifejezés veszettül nagykifejezés veszettül sokkifejezés |
der Heidenspaß [des Heidenspaßes; —] Substantiv umgangssprachlich emotional verstärkend | pompás/pokoli jó mulatságkifejezés remek/őrült jó tréfakifejezés |
das Heidentum [des Heidentums; —] Substantiv [ˈhaɪ̯dn̩tuːm] | pogányság◼◼◼főnév pogány vallás◼◻◻kifejezés |
abscheiden [schied ab; ist abgeschieden] Verb [ˈapˌʃaɪ̯dn̩] | meghal◼◼◼ige elhuny◼◼◻ige elhalálozikige |
abscheiden [schied ab; hat abgeschieden] Verb [ˈapˌʃaɪ̯dn̩] | leválaszt◼◼◼ige elkülönít◼◼◼ige elválaszt◼◼◻ige |
abscheiden, sich [schied sich ab; hat sich abgeschieden] Verb | elkülönülige kiválikige |
bescheiden [bescheidener; am bescheidensten] Adjektiv [bəˈʃaɪ̯dn̩] | szerény◼◼◼melléknévNe légy oly szerény! = Sei nicht so bescheiden! |
entscheidend [entscheidender; am entscheidendsten] Adjektiv [ɛntˈʃaɪ̯dn̩t] | döntő◼◼◼melléknév meghatározó◼◼◼melléknév |
ausscheiden [schied aus; ist ausgeschieden] Verb [ˈaʊ̯sˌʃaɪ̯dn̩] | távozik (felmond)◼◼◼ige kilép (tevékenységből)◼◼◼ige kiesik (verenyből)◼◼◼igeA csapat már az első fordulóban kiesett. = Die Mannschaft ist schon in der ersten Runde ausgeschieden. kiválik◼◼◻ige kicsapódik◼◻◻ige nem jön számításba◼◻◻kifejezés |