Duits | Hongaars |
---|---|
betteln [bettelte; hat gebettelt] Verb [ˈbɛtl̩n] | könyörög◼◼◼ige koldul◼◼◻igeEgy férfi rongyos ruhákban és csapzott szakállal koldult a templom ajtaja előtt. = Ein Mann in zerlumpten Kleidern und mit zerzaustem Bart bettelte vor der Kirchentür. kéreget◼◼◻ige kunyerál◼◻◻ige |
abbetteln [bettelte ab; hat abgebettelt] Verb [ˈapˌbɛtl̩n] | kiesdekelige kikönyörögige |
anbetteln [bettelte an; hat angebettelt jn] Verb [ˈanˌbɛtl̩n] | kunyerál vkitőlkifejezés megvág vkitkifejezés tarhál vkitőlkifejezés vkitől koldulkifejezés |
durchbetteln [bettelte sich durch; hat sich durchgebettelt] Verb | átkoldulige |
erbetteln [erbettelte; hat erbettelt] Verb [ɛɐ̯ˈbɛtl̩n] | összekoldulige |
erbettelnd Adjektiv [ɛɐ̯ˈbɛtl̩nt] | koldulómelléknév |