dicţionar Maghiar-Latin »

köteles înseamnă în Latină

MaghiarăLatină
kötelességét teljesíti

officium facit

officium praestat

officium servat

officium tuetur

kötelességét teljesítő

observans officiorum

a férj kötelességtudóan helyezte el

M.P.P. (maritus pius posuit)

a hadvezér kötelessége, hogy legyőzze az ellenséget

est imperatoris superare hostes

a jogutód az elődnek nemcsak jogait, hanem kötelességeit is örökli

rationi congruit, ut succedat in onere, qui substituitur in honore

a kötelességtől eltérít

ab officio abduco

adóköteles melléknév

vectigalis [vectigalis, vectigale]adjective

alattvalói kötelesség

fides domino feudi praestanda

az állam kötelessége

ad rem publicam pertineo

egyházi kötelesség

officium ecclesiasticum

elhanyagolja a kötelességét

desum officio

hadköteles polgárok (45-60 év közt) főnév

senior [senioris](3rd) M
noun

hajtsd végre, ami kötelességed!

age quod agis!

határozott parancs; az erkölcsi kötelesség parancsa, amely - függetlenül minden hasznossági szempont mérlegelésétől - kötelez (Kant elve)

categoricus imperativus

hivatali kötelesség

moenia [~ium]N

házassági jogok és kötelességek

iura et offica matrimonialia

mindenkit a saját vágya űz: nem a szükség, hanem a vágy; nem a kötelesség, hanem az élvezet (Szent Ágoston)

trahit sua quemquem voluptas: non necessitas, sed voluptas; non obligatio, sed delectatio

nem ajándék az, ha valaki köteles terheinek tesz eleget (Ulpianus)

non donat qui necessariis oneribus succurrit

nem félelemből, hanem kötelességből kell tartózkodni a rossztól (Cicero)

non metu, sed officii causa peccatis abstinendum

nemes kötelesség

nobile officium

rokoni kötelesség ellen vétő melléknév

inofficiosus [inofficiosa, inofficiosum]adjective

senki sem köteles önmagát bevádolni

nemo tenetur se ipsum accusare

senki sem köteles önmagát vádolni - csak Isten előtt

accusare nemo se debet nisi coram Deo

senkinek nem köteles többet teljesíteni, mint amire képes

ultra posse nemo obligatur

teljesíti kötelességét

ut accepimus

vké (birtoka, tulajdonsága, szokása, kötelessége)

sum esse fui futurus

vmt tenni köteles (erkölcsileg)

debens [~tis](2nd)

vmt tenni köteles (erkölcsileg) melléknév

debitus [debita, debitum]adjective

12