Maghiară | Latină |
---|---|
juttat ige | vergo [vergere, -, -](3rd) |
juttat (ad) ige | perduco [perducere, perduxi, perductus](3rd) |
juttat (pénzt) ige | attribuo [attribuere, attribui, attributus](3rd) TRANS |
juttat (vmlyen állapotba) ige | confero [ferre, tuli, latus](3rd) contollo [contollere, -, -](3rd) TRANS |
juttat valakinek valamit ige | afficio [afficere, affeci, affectus](3rd) TRANS |
juttat valamire (más helyzetbe v viszonyba) ige | traduco [traducere, traduxi, traductus](3rd) TRANS |
juttat vhova | pono [posui, positus](3rd) |
juttatás főnév | allocatio [~onis]noun |
juttatás (földé) főnév | assignatio [assignationis](3rd) F |
juttatott melléknév | impertitus(3rd) |
juttatott (pénzt) melléknév | attributus [attributa, attributum]adjective |
juttatott (vmlyen állapotba) főnév | collatus [collatus](4th) M |
a dicsőségnek olyan magas fokára jut | |
a fejedelem a büntetésben megfontolt, a jutalmazásban pedig gyors legyen (Ovidius) | |
a földről égbe feljutnod nagyon nehéz (Seneca) | |
a hír fülébe jut | |
a híre hozzánk jut | |
a jutalmat odaítéli | |
a jutalom bőven árad | |
a képtelenségig, a lehetetlenségig ("ad absurdum" vinni valamit annyi, mint helyes elvet, elgondolást - annak mindenáron való merev alkalmazásával - érvényre juttatni) | |
a későn jövőknek már csak a csontok jutnak | |
a kikötő kapujában lenni (hamarosan biztonságba jutni) | |
a királyoknak hosszú a kezük (Ovidius) (messzire elérnek, tudnak jutalmazni és büntetni) | |
a köztársaságot két dolog tartja össze: a jutalmazás és a büntetés (Cicero) | |
a tanácsba eljutni igyekezik | |
a távollévő nélkülöz (aki nem jön idejében, annak nem jut) | |
a Tejút | |
a természet mindenkinek juttatott valami hibát (Propertius) | |
adósságuk miatt rabszolgaságra jutottak | |
aki bort iszik, biztosabban jut a paradicsomba, s mivel hiszek a halálban, iszom a javából | si quis vina bibit, paradisum tutius ibit, et quia credo mori, potabo de meliori |
aki előbb jelentkezik, előbb jut jogokhoz | |
aki magasra akar jutni, tanuljon meg szolgálni | |
álhírek után egyre nagyobb veszélybe jut | |
Aristaeus (Apollo és Cyrene fia, a földművelés Istene, a méhészkedés és az olajütés feltalálója) | Aristaeus [~i]M Gr |
arra a gondolatra jutottam | |
arra a meggyőződésre jut, hogy~ | |
árvaságra juttat ige | orbo [orbare, orbavi, orbatus](1st) |
az elismerés az erényes élet jutalma (Cicero) |