dicţionar Maghiar-Latin »

jogi înseamnă în Latină

MaghiarăLatină
aki birtokon belül van, annak jobb a jogi helyzete (Gaius)

occupantis melior conditio esse debet

akkortól, attól kezdve (jogi aktus érvényességének régebbi időpontjára vonatkozóan) határozószó

ex tuncadverb

ami jogilag érvénytelen, nem minősül akadálynak

non praestat impedimentum, quod de iure non sortitur effectum

ami terjedelmes (bőséges), nem ártalmas a jogi iratokban

non solent quae abundant vitiare scripturas

auctor (alapító; jogi képviselő, szerző)

auct.

automatikusan (beálló jogi hatás) melléknév

ipso factoadjective

az előző jogi és tényleges helyzetbe való visszahelyezés

restitutio in integrum

beszámíthatatlanság (erkölcsi és jogi tekintetben) főnév

imputabilitas [imputabilitatis](3rd) F
noun

bevezetés büntetőjogi eljárásba

introductio ad processum criminalem

büntetőjogi melléknév

poenalis [Gr](2nd)
adjective

büntetőjogi eljárás, büntető per

processus criminalis

büntetőjogi szakember főnév

criminalista [~ae]noun
F

egy jogi cselekménynek egy másikat magába olvasztása főnév

absorptio [absorptionis](3rd) F
noun

egyházi jogi személy

persona iuridica ecclesiastica

egyházjogi főnév

C. (canonicus)noun
abb. M

egyházjogi melléknév

canonicus [canonica, canonicum]adjective

egyházjogi doktor

iuris ecclesiastici doctor

juris ecclesiastici doctor

eljárásjogi melléknév

processualis [~e](2nd)
adjective

ellenvetés (jogi) főnév

exceptio [exceptionis](3rd) F
noun

fejedelmi jogi tanácsnok

Consil.Jud.Aul. (consiliarius iudicii aulici)

gazdátlan (örökség) (jogi) melléknév

caducus [caduca, caducum]adjective

gondatlanság, jogi értelemben; a liturgiában, vétek: mea culpa főnév

culpa [culpae](1st) F
noun

hivatalos jogi személy

persona iuridica publica

ismeret (jogi) főnév

prud. (prudentia (iuris))noun

Isteni jog, Isteni kinyilatkoztatás folytán keletkezett egyházjogi szabályok összessége. Megváltoztathatatlan irányelv

ius divinum

jelentéktelen jogi ügy főnév

causula [causulae](1st) F
noun

kánonjogi melléknév

canonicus [canonica, canonicum]adjective

kánonjogi bakkalaureusz

B.C.L. (baccalaureus canonicae legis)

J.C.B. (iuris canonici baccalaureus iuris civilis baccalaureus)

kánonjogi doktor

C.L.D. (canonicae legis doctor)

kánonjogi előadó

J.C.L. (iuris canonici lector)

Kánonjogi Kódex

Codex Iuris Canonici (CIC)

kánonjogi törvénytár (a középkori egyházjogi gyűjtemény elnevezése, 1917-től új egyházi törvénykönyv, a Codex Iuris Canonici lépett a helyébe. A II. Vatikáni zsinat szellemét tükröző, új egyházi törvénykönyvet II. János-Pál pápa 1983-ban hirdette ki)

corpus iuris canonici

Károly büntetőjogi kódexe (Károly büntető-törvénykönyve) (1532. évben)

C.C.C. (Constitutio Criminalis Carolina (a. 1532))

kereset (jogi) főnév

requisitio [~onis]noun
F

kifogás (jogi) főnév

exceptio [exceptionis](3rd) F
noun

korona ( a királyi illetve állami javak birtokosa, mint jogi személy) főnév

corona [coronae](1st) F
noun

közjogi méltóság főnév

dignitarius [~ii]noun
M

közjogi peres eljárás

actio popularis/populares

1234

Istoricul cautarilor