Maghiară | Latină |
---|---|
boldog ember melléknév | antepotens [(gen.), antepotentis]adjective |
boldog ember, aki nem jár a gonoszok útján | |
boldog ember nem mindig hallja meg másnak a sírását (Publilius Syrus) | |
boldog embernek sok a barátja | |
a boldog ember még a fehér hollónál is ritkább jelenség (Iuvenalis) | |
ha jó az asszony, boldog ember a férj, s kétszer annyi lesz napjainak száma | mulieris bonae beatus vir: numerus enim annorum illius duplex |
senki sem nyomorultabb, mint az, aki boldog emberből lett szerencsétlen (Cicero) | |
ó háromszor, négyszer boldog emberek! (Vergilius) |