Maghiară | Germană |
---|---|
kétség főnév | der Zweifel [des Zweifels; die Zweifel]◼◼◼Substantiv die Misslichkeit [der Misslichkeit; die Misslichkeiten]Substantiv |
kétség [kétségek] főnév | das Bedenken [des Bedenkens; die Bedenken]◼◼◼Substantiv |
kétség esete kifejezés | der Zweifelsfall [des Zweifelsfall(e)s; die Zweifelsfälle]◼◼◼Substantiv |
kétség kívül | ohne Zweifel◼◼◼ zweifelsohne◼◼◼[ˌt͡svaɪ̯fl̩sˈʔoːnə] |
kétség nem fér hozzá | |
Kétség nem férhet hozzá. átv | |
kétségbe ejt vkit | |
kétségbe esik kifejezés | verzweifeln [verzweifelte; hat/ist verzweifelt]◼◼◼Verb |
Kétségbe vagyok esve. | |
kétségbe von kifejezés | bezweifeln [bezweifelte; hat bezweifelt]◼◼◼Verb anzweifeln [zweifelte an; hat angezweifelt]◼◼◼Verb bestreiten [bestritt; hat bestritten]◼◼◻Verb anfechten (ficht an) [focht an; hat angefochten]◼◼◻Verb absprechen (spricht ab) [sprach ab; hat abgesprochen]◼◻◻Verb aberkennen [erkannte ab; hat aberkannt]Verb |
kétségbe von | |
kétségbe vonás kifejezés | die Bezweifelung [der Bezweifelung; die Bezweifelungen]Substantiv die Bezweiflung [der Bezweiflung; die Bezweiflungen]Substantiv |
kétségbeejtő helyzet | |
Kétségbeejtő! | |
kétségbeesett melléknév | verzweifelt [verzweifelter; am verzweifeltsten]◼◼◼Adjektiv verzweiflungsvoll◼◻◻Adjektiv desperat [desperater; am desperatesten]Adjektiv |
kétségbeesett tett kifejezés | die Verzweiflungstat [der Verzweiflungstat; die Verzweiflungstaten]◼◼◼Substantiv |
kétségbeesett tettekre képes kifejezés | der Desperado [des Desperados; die Desperados]Substantiv |
kétségbeesetten próbálja kiismerni magát egy idegen közegben átv | |
kétségbeesik ige | verzweifeln [verzweifelte; hat/ist verzweifelt]◼◼◼Verb |
kétségbeesik | |
kétségbeesés főnév | die Verzweiflung [der Verzweiflung; die Verzweiflungen]◼◼◼Substantiv die Verzagtheit [der Verzagtheit; die Verzagtheiten]◼◻◻Substantiv |
kétségbeesés főnév rég, vál | die Desperation◼◻◻Substantiv |
kétségbeesésbe kerget vkit | |
kétségbevon | |
kétségbevon melléknév | angezweifelt◼◼◻Adjektiv |
kétségbevon ige | bestreiten [bestritt; hat bestritten]Verb |
kétségbevonhatatlan melléknév | unanfechtbar◼◼◼Adjektiv unbezweifelbar◼◼◼Adjektiv |
kétségbevonhatatlan(ul) melléknév | unbestritten◼◼◼Adjektiv |