dicţionar Latin-Maghiar »

ob înseamnă în Maghiară

LatinăMaghiară
obligo [obligare, obligavi, obligatus] (1st)
verb

megkötige

megterhel (bűnnel)ige

odakötige

odakötözige

összekötige

obligatio [obligationis] (3rd) F
noun

kötelemfőnév

lekötelezettségfőnév

lekötöttségfőnév

obligatione teneor

köteles

obligationes contraho

kötelezettségeket vállal

obligationes essentiales matrimonii

a házasság lényegi kötelezettségei

obligatorius (3rd)
adjective

kötelezőmelléknév

szokásosmelléknév

szükségesmelléknév

obligatus (3rd)
adjective

lekötelezettmelléknév

oblimo [oblimare, oblimavi, oblimatus] (1st)
verb

eliszaposítige

elpazarolige

iszappal beborítige

oblino [oblinare, oblinavi, oblinatus] (1st)
verb

bekenige

bemázolige

bemocskolige

beszennyezige

obliquus [obliqua, obliquum] adjective

burkoltmelléknév

ferdemelléknév

ferdén irányulómelléknév

haránt esőmelléknév

kaján (nevetés)melléknév

kancsal (szem)melléknév

nem egyenesmelléknév

oldalt esőmelléknév

oldalt irányulómelléknév

oldalt vágó (fog)melléknév

obliqua linea

oldalág(rokonságé)

oblique adjective

burkoltanmelléknév

oblique adverb

ferdén oldalra vágóan (álló)határozószó

harántulhatározószó

kajánul (nevet)határozószó

kancsalul (néz)határozószó

nem egyenesenhatározószó

oldalfeléhatározószó

78910

Istoricul cautarilor