winkel înseamnă în Maghiară
| Germană | Maghiară |
|---|---|
| winkel [ˈvɪŋkl̩] | szög◼◼◼ |
| der Winkel [des Winkels; die Winkel] Substantiv [ˈvɪŋkl̩] | szög (matematikai)◼◼◼főnév zug◼◼◻főnév szeglet◼◼◻főnév szöglet◼◻◻főnév |
| der Winkeladvokat [des Winkeladvokaten; die Winkeladvokaten] Substantiv | zugügyvéd◼◼◼főnév |
| der Winkelbohrkopf Substantiv | derékszögű fúrókifejezés szöges fúrókifejezés |
| die Winkelbörse Substantiv | zugtőzsdefőnév |
| der Winkelcodierer Substantiv | szögkódolófőnév |
| der Winkeleffekt Substantiv | sarokhatásfőnév |
| das Winkeleisen [des Winkeleisens; die Winkeleisen] Substantiv | szögvas◼◼◼főnév sarokvasfőnév |
| die Winkelfunktion [der Winkelfunktion; die Winkelfunktionen] Substantiv | szögfüggvény◼◼◼főnév |
| winkelförmig [ˈvɪŋkl̩ˌfœʁmɪç] | szögletes◼◼◼ |
| die Winkelgeschwindigkeit Substantiv [ˈvɪŋkl̩ɡəˌʃvɪndɪçkaɪ̯t] | szögsebesség◼◼◼főnév |
| der Winkelgeschwindigkeitsschreiber Substantiv | szögsebesség írójakifejezés |
| der Winkelhaken [des Winkelhakens; die Winkelhaken] Substantiv [ˈvɪŋkl̩ˌhaːkn̩] | szöges horogkifejezés |
| die Winkelhalbierende Substantiv [ˈvɪŋkl̩halˌbiːʁəndə] | szög felezőjekifejezés |
| winkelig Adjektiv | szögletes◼◼◼melléknév |
| winkelig | |
| der Winkelmakler Substantiv | zugügynökfőnév |
| das Winkelmaß [des Winkelmaßes; die Winkelmaße] Substantiv | szögmérő◼◼◼főnév derékszögű háromszög vonalzókifejezés |
| Winkelmaß (Sternbild) Substantiv Astronomie | Szögmérő (csillagkép)◼◼◼főnév |
| der Winkelmesser [des Winkelmessers; die Winkelmesser] Substantiv | szögmérő◼◼◼főnév |
| winkeln [winkelte; hat gewinkelt] Verb [ˈvɪŋkl̩n] | hajlít◼◼◼ige szögbe állít◼◻◻kifejezés derékszöget mérkifejezés derékszöget rajzolkifejezés |
| winkelrecht | merőleges◼◼◼ |
| winkelrecht Adjektiv | derékszögűmelléknév |
| der Winkelschleifer [des Winkelschleifers; die Winkelschleifer] Substantiv | szöges csiszolókifejezés |
| das Winkelschnittverfahren Substantiv | szögvágási eljáráskifejezés |
| der Winkelschraubendreher Substantiv | derékszögű csavarhúzókifejezés |
| abwinkeln [winkelte ab; hat abgewinkelt] Verb [ˈapˌvɪŋkl̩n] | lesarkítige meghajlít derékszögűrekifejezés sarkosra alakítkifejezés szögbe állítkifejezés |
