Germană | Maghiară |
---|---|
geschwätzig [geschwätziger; am geschwätzigsten] Adjektiv [ɡəˈʃvɛt͡sɪç] | bőbeszédű◼◼◼melléknévA bőbeszédű ember sosem hallgat el = Der geschwätzige Mensch hört nie auf zu reden. szószátyár◼◼◻melléknévA szobatársam egy szószátyár. = Mein Zimmerpartner ist zu geschwätzig. túl sokat locsogó◼◻◻kifejezés |
die Geschwätzigkeit [der Geschwätzigkeit; die Geschwätzigkeiten] Substantiv [ɡəˈʃvɛt͡sɪçkaɪ̯t] | bőbeszédűség◼◼◼főnév locsogásfőnév szószátyárságfőnév |