Germană | Maghiară |
---|---|
das Geläut [des Geläut(e)s; die Geläute] Substantiv [ɡəˈlɔɪ̯t] | harangszó◼◼◼főnév harangzúgás◼◼◼főnév harangműfőnév |
geläutert | megtisztult◼◼◼ |
läutern [läuterte; hat geläutert] Verb [ˈlɔɪ̯tɐn] | megtisztít◼◼◼ige tisztít◼◼◼ige finomít◼◼◻ige |
läuten [läutete; hat geläutet] Verb [ˈlɔɪ̯tn̩] | szól◼◼◼igeSzól a harang. = Die Glocke läutet. cseng◼◼◼ige csenget◼◼◼ige harangoz◼◼◻ige hangzik◼◼◻ige csöng◼◼◻ige |
abläuten [läutete ab; hat abgeläutet] Verb | kicsengetige lecsengetige |
anläuten [läutete an; hat angeläutet] Verb [ˈanˌlɔɪ̯tn̩] | becsengetige beharangozige felcsengetige |
ausläuten [läutete aus; hat ausgeläutet] Verb [ˈaʊ̯sˌlɔɪ̯tn̩] | csengetéssel kihirdetkifejezés csengetéssel vminek a végét jelzikifejezés elhal (hang)ige harangozással kihirdetkifejezés harangozással vminek a végét jelzikifejezés temetésre harangozkifejezés |
einläuten [läutete ein; hat eingeläutet] Verb | beharangoz◼◼◼ige |
das Festgeläute Substantiv | ünnepi harangzúgáskifejezés |
das Glockengeläut [des Glockengeläut(e)s; die Glockengeläute] Substantiv [ˈɡlɔkn̩ɡəˌlɔɪ̯t] | harangszó◼◼◼főnév |