dicţionar German-Maghiar »

gehalt înseamnă în Maghiară

GermanăMaghiară
die Gehaltserhöhung [der Gehaltserhöhung; die Gehaltserhöhungen] Substantiv
[ɡəˈhalt͡sʔɛɐ̯ˌhøːʊŋ]

fizetésemelés◼◼◼főnévFizetésemelést kért. = Er bat um eine Gehaltserhöhung.

die Gehaltsfestsetzung Substantiv

fizetés megállapításakifejezés

die Gehaltsgruppe [der Gehaltsgruppe; die Gehaltsgruppen] Substantiv

fizetési csoportkifejezés

das Gehaltskonto Substantiv

kereseti folyószámlakifejezés

die Gehaltskürzung [der Gehaltskürzung; die Gehaltskürzungen] Substantiv

fizetéscsökkentés◼◼◼főnév

illetmény-csökkentésfőnév

gehaltsleer Adjektiv

tartalmatlanmelléknév

die Gehaltsliste [der Gehaltsliste; die Gehaltslisten] Substantiv
[ɡəˈhalt͡sˌlɪstə]

bérlista◼◼◼főnév

fizetési lista◼◼◻kifejezés

bérjegyzék◼◼◻főnév

die Gehaltspfändung Substantiv

fizetés elzálogosításakifejezés

der Gehaltsrahmen Substantiv

fizetési keretkifejezés

der Gehaltsrückstand Substantiv

ki nem fizetett bérkifejezés

die Gehaltsrückstände Substantiv

ki nem fizetett bérkifejezés

der Gehaltsscheck Substantiv

fizetési csekk◼◼◼kifejezés

der Gehaltsstreifen [des Gehaltsstreifens; die Gehaltsstreifen] Substantiv
[ɡəˈhalt͡sˌʃtʁaɪ̯fn̩]

bérfizetési szalagkifejezés

die Gehaltsstufe [der Gehaltsstufe; die Gehaltsstufen] Substantiv

fizetési fokozat◼◼◼kifejezés

die Gehaltsvorauszahlung Substantiv

bérelőlegfőnév

der Gehaltsvorgriff Substantiv

fizetést előre költenikifejezés

der Gehaltsvorschuß Substantiv

fizetési előlegkifejezés

die Gehaltsvorstellung [der Gehaltsvorstellung; die Gehaltsvorstellungen] Substantiv

bérigényfőnév

die Gehaltszahlung [der Gehaltszahlung; die Gehaltszahlungen] Substantiv

illetmények kifizetése◼◼◼kifejezés

fizetés kifizetésekifejezés

der Gehaltszettel Substantiv

bérpapírfőnév

die Gehaltszulage [der Gehaltszulage; die Gehaltszulagen] Substantiv

fizetési pótlékkifejezés

gehaltvoll Adjektiv
[ɡəˈhaltfɔl]

tartalmas◼◼◼melléknév

magvas (tartalmas)melléknév

velős (tartalmas)melléknév

abgehalten Adjektiv
[ˈapɡəˌhaltn̩]

megtartott◼◼◼melléknév

abhalten (hält ab) [hielt ab; hat abgehalten] Verb
[ˈapˌhaltn̩]

visszatart◼◼◼ige
átv is
A negatív kritika visszatartott attól, hogy megvegyem a könyvet. = Die schlechte Rezension hat mich davon abgehalten, das Buch zu kaufen.

távol tart◼◼◻kifejezés
átv is

megelőz◼◼◻ige
átv

elvisel◼◻◻ige

(meg)akadályoz◼◻◻ige
átv

kibírige
közb

(meg)tartige

(meg)rendezige

(meg)véd vmitőlige
átv

elbír (elvisel)ige
közb

szigetel vmitőlige
átv

123