dicţionar German-Maghiar »

ex înseamnă în Maghiară

GermanăMaghiară
der Exhaustor [des Exhaustors; die Exhaustoren] Substantiv
[ɛksˈhaʊ̯stoːɐ̯]

exhausztorfőnév
műsz

exhibieren [exhibierte; hat exhibiert] Verb

megmutatige

odaadige

die Exhibition [der Exhibition; die Exhibitionen] Substantiv
[ɛkshibiˈt͡si̯oːn]

kiállítás◼◼◼főnév

der Exhibitionismus [des Exhibitionismus; die Exhibitionismen] Substantiv
[ɛkshibit͡si̯oˈnɪsmʊs]

magamutogatás◼◼◼főnév

der Exhibitionist [des Exhibitionisten; die Exhibitionisten] Substantiv
[ɛkshibit͡si̯oˈnɪst]

exhibicionista◼◼◼főnév

magamutogató◼◼◻főnév

exhibitionistisch [exhibitionistischer; am exhibitionistischsten] Adjektiv
[ɛkshibit͡si̯oˈnɪstɪʃ]

exhibicionista◼◼◼melléknév

die Exhorte Substantiv

buzdító beszédkifejezés
vall

exhortációfőnév
vall

die Exhumation Substantiv

exhumációfőnév

exhumálásfőnév

exhumieren [exhumierte; hat exhumiert] Verb
[ɛkshuˈmiːʁən]

exhumál◼◼◼ige

kiás◼◻◻ige

die Exhumierung [der Exhumierung; die Exhumierungen] Substantiv
[ɛkshuˈmiːʁʊŋ]

sírfelbontásfőnév

das Exil [des Exils; die Exile] Substantiv
[ɛˈksiːl]

száműzetés◼◼◼főnév

számkivetés◼◻◻főnév

száműzés◼◻◻főnév

exilumfőnév

exilieren [exilierte; hat exiliert] Verb

száműz◼◼◼ige

számkivet◼◼◻ige

die Exilregierung [der Exilregierung; die Exilregierungen] Substantiv
[ɛˈksiːlʁeˌɡiːʁʊŋ]

elmenekült kormánykifejezés

külföldön székelő kormánykifejezés

eximieren [eximierte; hat eximiert] Verb

felmentige

felszabadítige

mentesítige

existent Adjektiv
[ɛksɪsˈtɛnt]

létező◼◼◼melléknévMivel az üzem fele lengyel, úgy gondoltam, itt a legjobb alkalom, hogy a nem létező lengyel nyelvtudásomat kibővítsem. = Da die Hälfte der Belegschaft aus Polen bestand, dachte ich, das sei die beste Gelegenheit, meine nicht existenten polnischen Sprachkenntnisse zu erweitern.

existential Adjektiv

egzisztenciális◼◼◼melléknév

die Existentialethik Substantiv

egzisztenciális etikakifejezés
vall

individuális etikakifejezés
vall

der Existentialismus [des Existentialismus; —] Substantiv
[ɛksɪstɛnt͡si̯aˈlɪsmʊs]

Egzisztencializmus◼◼◼főnév

der Existentialist [des Existentialisten; die Existentialisten] Substantiv
[ɛksɪstɛnt͡si̯aˈlɪst]

egzisztencialista◼◼◼főnév

existentiell [existentieller; am existentiellsten] Adjektiv
[ɛksɪstɛnˈt͡si̯ɛl]

létezésen alapuló◼◼◼kifejezés

die Existenz [der Existenz; die Existenzen] Substantiv
[ɛksɪsˈtɛnt͡s]

létezés◼◼◼főnévJohni hisz Isten létezésében. = John glaubt an die Existenz Gottes.

lét◼◼◼főnév

fennállás◼◼◻főnév

létfenntartás◼◻◻főnév

die Existenzangst [der Existenzangst; die Existenzängste] Substantiv
[ɛksɪsˈtɛnt͡sʔaŋst]

egzisztenciáért való aggodalomkifejezés

létezési aggodalomkifejezés

die Existenzberechtigung [der Existenzberechtigung; die Existenzberechtigungen] Substantiv
[ɛksɪsˈtɛnt͡sbəˌʁɛçtɪɡʊŋ]

létezési jog◼◼◼kifejezés

1234