Germană | Maghiară |
---|---|
erleichtert [erleichterter; am erleichtertsten] Adjektiv [ɛɐ̯ˈlaɪ̯çtɐt] | megkönnyebbült◼◼◼melléknévLátszólag megkönnyebbült Johni, ahogy meglátott. = John schien erleichtert, mich zu sehen. |
erleichtert [erleichterter; am erleichtertsten] Adjektiv [ɛɐ̯ˈlaɪ̯çtɐt] | enyhít◼◼◼melléknév csillapítmelléknév |
erleichtern [erleichterte; hat erleichtert] Verb [ɛɐ̯ˈlaɪ̯çtɐn] | (meg)könnyít◼◼◼ige megkönnyít vkit vmivel (meglop)kifejezés megszabadít vkit vmitől (meglop)kifejezés |
Ob seine Arbeit später einmal dadurch erleichtert wird, steht dahin. veraltend | Hogy ez később megkönnyíti-e majd a munkáját, az majd kiderül. |