Germană | Maghiară |
---|---|
bündeln [bündelte; hat gebündelt] Verb [ˈbʏndl̩n] | egyesít [~ett, ~sen, ~ene]◼◼◼ige összefog◼◼◻ige kötegel [~t, ~jen, ~ne]◼◼◻ige csoportosul [~t, ~jon, ~na]◼◻◻ige csomóba köt◼◻◻kifejezés nyalábol [~t, ~jon, ~na]◼◻◻ige egybefoglalige |
bündeln [bündelte; hat gebündelt] Verb | csomózige fokuszálige kötegbe kötige nyalábba kötige összekötige összpontosítige |
bündelnd Adjektiv [ˈbʏndl̩nt] | batyuzómelléknév csomóba kötőmelléknév csomózómelléknév nyalábba kötőmelléknév nyalábolómelléknév összekötözőmelléknév |
entbündeln |