Húngaro | Alemão |
---|---|
Azt hiszem/gondolom/feltételezem/tippelem, hogy ... | |
De hiszen alig ismerem Önt! | |
dibrachisz főnév | der Dibrachys [des Dibrachys; die Dibrachys]Substantiv |
elhisz | glaubt◼◼◼[ɡlaʊ̯pt]Valóban elhiszi ezt John? = Glaubt John das wirklich? |
elhisz (vkiről vmit) ige | zutrauen [traute zu; hat zugetraut]◼◼◼Verb |
eszköz (prehisztorikus) kifejezés régész | das Artefakt [des Artefakt(e)s; die Artefakte]◼◼◼Substantiv |
görcsös, hisztérikus sikoltozás kifejezés | der Schreikrampf [des Schreikrampf(e)s; die Schreikrämpfe]Substantiv |
halottnak hisz | |
jóhiszemű melléknév | gutgläubig [gutgläubiger; am gutgläubigsten]◼◼◼Adjektiv arglos [argloser; am arglosesten]◼◻◻Adjektiv treuherzig [treuherziger; am treuherzigsten]◼◻◻Adjektiv |
jóhiszeműen | bona fide◼◼◻bildungssprachlich |
jóhiszeműen vall | |
jóhiszeműen kifejezés | aus gutem Glauben◼◻◻Phrase |
jóhiszeműen cselekszik | bona fide handelnbildungssprachlich |
jóhiszeműen jár el | bona fide handelnbildungssprachlich |
jóhiszeműség főnév | die Gutgläubigkeit [der Gutgläubigkeit; die]◼◼◼Substantiv die Arglosigkeit [der Arglosigkeit]◼◻◻Substantiv die Treuherzigkeit [der Treuherzigkeit; die Treuherzigkeiten]Substantiv |
jóhiszeműség vall | guter Glaube◼◼◻ |
kezdetleges műalkotás (prehisztorikus) kifejezés régész | das Artefakt [des Artefakt(e)s; die Artefakte]◼◼◼Substantiv |
Kolkhisz | Kolchis◼◼◼ |
Médeia (kolkhiszi királylány, varázslónő a görög mitológiában) tulajdonnév mit | Medea [Medea(s); —] (kolchische Königstochter, griechische Sagengestalt)◼◼◼Eigenname |
Meghiszem azt! | |
Memphisz | |
Nem hiszem. | |
polihisztor főnév | der Polyhistor [des Polyhistors; die Polyhistoren]◼◼◼Substantiv der UniversalgebildeteSubstantiv |
prehisztorikus melléknév | prähistorisch◼◼◼Adjektiv vorgeschichtlich◼◻◻Adjektiv |
tábori hisztéria kifejezés | der Lagerkoller [des Lagerkollers; die Lagerkoller]Substantiv |
tévesen hisz kifejezés | vermeinen [vermeinte; hat vermeint]Verb |
úgy hiszem kifejezés | dünken [dünkte, (unpersönlich, veraltet) deuchte; hat gedünkt, (unpersönlich, veraltet) gedeucht]◼◼◼Verb |