Alemão | Húngaro |
---|---|
entstell [ɛntˈʃtɛl] | |
entstellen [entstellte; hat entstellt] Verb [ɛntˈʃtɛlən] | eltorzít◼◼◼igeA baleset eltorzította az arcát. = Der Unfall hatte ihr Gesicht völlig entstellt. elcsúfít◼◼◻ige torzít◼◼◻ige |
entstellend Adjektiv [ɛntˈʃtɛlənt] | torzító◼◼◼melléknév |
die Entstellung [der Entstellung; die Entstellungen] Substantiv | elferdítés◼◼◼főnév eltorzítás◼◼◼főnév elcsúfítás◼◼◼főnév eltorzulás◼◼◻főnév (el)ferdítésfőnév (el)torzításfőnév |