eiche significado em Húngaro
| Alemão | Húngaro |
|---|---|
| die Eiche [der Eiche; die Eichen] Substantiv | tölgy(fa) (Quercus)◼◼◼növénynév |
| die Eichel [der Eichel; die Eicheln] Substantiv [ˈaɪ̯çl̩] | makk◼◼◼főnév |
| der Eichelhäher [des Eichelhähers; die Eichelhäher] Substantiv [ˈaɪ̯çl̩ˌhɛːɐ] | szajkó (Garrulus glandarius)◼◼◼állatnév mátyásmadár (Garrulus glandarius)állatnév |
| die Eichelmast [der Eichelmast; die Eichelmasten] Substantiv [ˈaɪ̯çl̩ˌmast] | makkoltatásfőnév |
| eichen [eichte; hat geeicht] Verb [ˈaɪ̯çn̩] | kalibrál◼◼◼ige hitelesít◼◼◼ige köböz◼◼◻ige felmérige tárázige |
| eichen Adjektiv [ˈaɪ̯çn̩] | tölgy(fa)-melléknév tölgyfából valókifejezés |
| das Eichen [des Eichens; die Eichen] Substantiv [ˈaɪ̯çən] | kis tojáskifejezés magkezdeménynövénynév mértékhitelesítésfőnév |
| eichener Tisch | tölgyfaasztalfőnév |
| der Eichengallapfel Substantiv | gubacsfőnév |
| der Eichengalle Substantiv | gubacsfőnév |
| das Eichenholz [des Eichenholzes; die Eichenhölzer] Substantiv [ˈaɪ̯çn̩ˌhɔlt͡s] | tölgyfa (anyag)◼◼◼főnév |
| der Eichenklotz Substantiv | tölgyfatömbfőnév |
| der Eichenkranz [des Eichenkranzes; die Eichenkränze] Substantiv [ˈaɪ̯çn̩ˌkʁant͡s] | tölgyfalevélből készült koszorúkifejezés |
| das Eichenlaub [des Eichenlaub(e)s; —] Substantiv | tölgyfalomb◼◼◼főnév |
| der Eichenprozessionsspinner [des Eichenprozessionsspinners; die Eichenprozessionsspinner] Substantiv | tölgy búcsújáró lepke (Thaumetopoea processionea)állatnév |
| der Eichenspinner (oder: Quittenvogel) (Lasiocampa quercus) Substantiv | |
| der Eichentisch [des Eichentisch(e)s; die Eichentische] Substantiv [ˈaɪ̯çn̩ˌtɪʃ] | tölgyfaasztalfőnév |
| der Eichentür [der Eichentür; die Eichentüren] Substantiv [ˈaɪ̯çn̩ˌtyːɐ̯] | tölgyfa ajtó◼◼◼kifejezés |
| der Eichenwald [des Eichenwald(e)s; die Eichenwälder] Substantiv | tölgyes◼◼◼főnév tölgyerdő◼◼◼főnév |
| der Eichenwickler [des Eichenwicklers; die Eichenwickler] Substantiv [ˈaɪ̯çn̩ˌvɪklɐ] | tölgyilonca (Tortrix viridana)állatnév |
| der Eicher [des Eichers; die Eicher] Substantiv | mértékhitelesítő hivatalnokkifejezés |
| abbleichen [bleichte ab; hat abgebleicht] Verb [ˈapˌblaɪ̯çn̩] | elhalványítige fehérítige kifakítige |
| abbleichen [bleichte ab; ist abgebleicht] Verb [ˈapˌblaɪ̯çn̩] | elhalványulige kifakulige |
| das Abfahrtszeichen [des Abfahrtszeichens; die Abfahrtszeichen] Substantiv | indulási jelkifejezés indításfőnév |
| abschmeicheln [schmeichelte ab; hat abgeschmeichelt] Verb [ˈapˌʃmaɪ̯çl̩n] | |
| abspeichern [speicherte ab; hat abgespeichert] Verb [ˈapˌʃpaɪ̯çɐn] | (el)tárolige |
| abgleichen [glich ab; hat abgeglichen] Verb | beállít◼◼◼ige |
