Deutsch | Ungarisch |
---|---|
zufrieden [zufriedener; am zufriedensten] Adjektiv [t͡suˈfʁiːdn̩] | (meg)elégedett◼◼◼melléknév béké(be)nhatározószó nyugtonhatározószó |
zufriedenlassen [ließ zufrieden; hat zufriedengelassen] Verb | békén hagy◼◼◼kifejezés nyugton hagykifejezés |
zufriedengestellt Adjektiv [t͡suˈfʁiːdn̩ɡəˌʃtɛlt] | kielégítettmelléknév |
die Zufriedenheit [der Zufriedenheit; —] Substantiv [t͡suˈfʁiːdn̩ˌhaɪ̯t] | elégedettség◼◼◼főnévAz elégedettség aranyat ér. = Zufriedenheit ist Gold. megelégedés◼◼◻főnév |
zufriedenstellen [zufriedenstellte; hat zufriedenstellt] Verb [t͡suˈfʁiːdn̩ˌʃtɛlən] | kielégít◼◼◼ige |
zufriedenstellend Adjektiv [t͡suˈfʁiːdn̩ˌʃtɛlənt] | kielégítő◼◼◼melléknévKielégítő magyarázattal szolgáltál. = Deine Erklärung ist zufriedenstellend. kielégülőmelléknév |
unzufrieden [unzufriedener; am unzufriedensten] Adjektiv [ˈʊnt͡suˌfʁiːdn̩] | elégedetlen◼◼◼melléknévNagyon elégedetlen vagyok. = Ich bin sehr unzufrieden. |
Er war äußerst zufrieden. | |
die Kundenzufriedenheit Substantiv | vevői elégedettség◼◼◼kifejezés |
selbstzufrieden Adjektiv | önelégült◼◼◼melléknév öntelt◼◼◻melléknév |
die Selbstzufriedenheit Substantiv [ˈzɛlpstt͡suˌfʁiːdn̩haɪ̯t] | önelégültség◼◼◼főnév |
sich zufriedenstellen Verb | kielégülige |
die Unzufriedenheit [der Unzufriedenheit; —] Substantiv [ˈʊnt͡suˌfʁiːdn̩haɪ̯t] | elégedetlenség◼◼◼főnévMeg tudnád az elégedetlenségedet magyarázni? = Könntest du deine Unzufriedenheit erklären? |
War alles zu ihrer Zufriedenheit? |