Deutsch | Ungarisch |
---|---|
der Tölpel [des Tölpels; die Tölpel] Substantiv [ˈtœlpl̩] | fajankó◼◼◼főnév faragatlan emberkifejezés |
die Tölpel Substantiv | szulafélék (Sulidae)◼◼◻főnév |
die Tölpelei [der Tölpelei; die Tölpeleien] Substantiv | bambaságfőnév esetlenségfőnév faragatlanságfőnév |
tölpelhaft [tölpelhafter; am tölpelhaftesten] Adjektiv [ˈtœlpl̩haft] abwertend | esetlen◼◼◼melléknév bambamelléknév otrombamelléknév |
die Tölpelhaftigkeit Substantiv | butaságfőnév otrombaságfőnév |
tölpeln [tölpelte; hat getölpelt] Verb [ˈtœlpl̩n] selten | esetlenkedikige |
der Basstölpel Substantiv [ˈtœlpl̩] | szula (Morus bassanus)◼◼◼állatnév |
betölpeln [betölpelte; hat betölpelt] Verb [bəˈtœlpl̩n] | becsapige bepalizige rászedige |
Ich lasse mich von euch nicht betölpeln! | |
der Rotfußtölpel Substantiv | piroslábú szula (Sula sula)állatnév |
der Weißbauchtölpel Substantiv | fehérhasú szula (vagy barna szula) (Sula leucogaster)állatnév |
übertölpeln [übertölpelte; hat übertölpelt] Verb | becsap◼◼◼ige lóvá teszkifejezés |
die Übertölpelung [der Übertölpelung; die Übertölpelungen] Substantiv | becsapásfőnév átrázásfőnév |