Deutsch | Ungarisch |
---|---|
abreißen [riss ab; hat abgerissen] Verb | megszakít◼◻◻ige |
abreißen [riss ab; ist abgerissen] Verb | megszakad◼◼◻ige leszakad◼◼◻ige leválik◼◼◻ige szétszakad◼◻◻ige |
abgeschlossen [abgeschlossener; am abgeschlossensten] Adjektiv [ˈapɡəˌʃlɔsn̩] | befejezett◼◼◼melléknév lezárt◼◼◼melléknév elzárt◼◻◻melléknév |
abschließen (schließt ab) [schloss ab; hat abgeschlossen] Verb [ˈapˌʃliːsn̩] | befejez [~ett, ~zen, ~né]◼◼◼igeTavaly befejeztem a gimnáziumot. = Ich habe letztes Jahr mit dem Gymnasium abgeschlossen. lezár◼◼◼ige bezár◼◼◻igeBezárnád az ajtót? = Könntest du die Türe abschließen? elzár◼◻◻ige |
abgeschlossen leben Phrase | elvonul az emberektőlkifejezés elvonultan élkifejezés elzárkózik az emberektőlkifejezés magányosan élkifejezés remetéskedikkifejezés |
abgeschlossene Menge Phrase | zárt halmaz◼◼◼kifejezés |
abgeschlossene Wohnung Phrase | (kül)önálló lakáskifejezés lezárt lakáskifejezés |
abgeschlossenes Hochschulstudium Phrase | befejezett főiskolai tanulmányokkifejezés főiskolai végzettségkifejezés |
die Abgeschlossenheit [der Abgeschlossenheit; —] Substantiv | magány [~t, ~a]◼◼◼főnév (le)zártságfőnév befejezettség [~et, ~e]főnév bevégzettségfőnév elkülönültség [~et, ~e]főnév elvonultság [~ot, ~a]főnév |
abschmeißen [schmiss ab; hat abgeschmissen] Verb [ˈapˌʃmaɪ̯sn̩] | ledobige levetige |
abgeschossen Adjektiv [ˈapɡəˌʃɔsn̩] | lelőtt◼◼◼melléknév elnyűttmelléknév elsütött (fegyver)melléknév kifakultmelléknév kopottmelléknév napszíttamelléknév |
abschießen [schoss ab; hat abgeschossen] Verb [ˈapˌʃiːsn̩] | lelő◼◼◼igeÉn lelövöm. = Ich werde ihn abschießen. kilő◼◼◻ige elsütige |
abschießen [schoss ab, hat/ist abgeschossen] Verb [ˈapˌʃiːsn̩] | elszáguldige |