Deutsch | Ungarisch |
---|---|
der Schalk [des Schalk(e)s; die Schalke, die Schälke] Substantiv [ʃalk] | kópé◼◼◼főnév csínytevőfőnév |
schalken [ˈʃalkn̩] | |
schalkhaft [schalkhafter; am schalkhaftesten] Adjektiv [ˈʃalkhaft] | gazmelléknév huncutmelléknév |
die Schalkhaftigkeit [der Schalkhaftigkeit; —] Substantiv | gazfőnév huncutfőnév |
die Schalkheit [der Schalkheit; die Schalkheiten] Substantiv | dévajságfőnév pajkosságfőnév |
der Schalkragen Substantiv | sálszerű gallérkifejezés |
der Schalksknecht Substantiv veraltet abwertend | gazemberfőnév gazfickófőnév gonosztevőfőnév |
der Schalksnarr Substantiv | udvari bolondkifejezés |
verschalken [verschalkte; ist verschalkt] Verb [fɛɐ̯ˈʃalkn̩] | erősen leponyvázkifejezés rakodónyílást elzárkifejezés |