raub bedeutet auf Ungarisch
| Deutsch | Ungarisch |
|---|---|
| die Einschraubbrücke Substantiv | becsavarozható hídkifejezés |
| der Einschraubstutzen Substantiv | becsavarozható csőcsonkkifejezés |
| das Einschraubthermometer Substantiv | becsavarozható hőmérőkifejezés |
| die Einstellschraube Substantiv | szabályozó csavarkifejezés |
| festschrauben [schraubte fest; hat festgeschraubt] Verb [ˈfɛstˌʃʁaʊ̯bn̩] | erősen lecsavarozkifejezés erősen meghúzkifejezés erősen odacsavarkifejezés |
| die Feststellschraube Substantiv | rögzítőcsavar◼◼◼főnév |
| die Fingerschraube Substantiv | thumb screwkifejezés |
| die Fixierschraube Substantiv | tartócsavarfőnév |
| die Flachkopfschraube Substantiv | laposfejű csavar◼◼◼kifejezés |
| die Flachrundschraube Substantiv | laposfejű kör alakú csavarkifejezés |
| die Flügelschraube [der Flügelschraube; die Flügelschrauben] Substantiv | szárnyas csavarkifejezés |
| die Freiheitsberaubung [der Freiheitsberaubung; die Freiheitsberaubungen] Substantiv [ˈfʁaɪ̯haɪ̯t͡sbəˌʁaʊ̯bʊŋ] | személyi jogok megsértésekifejezés |
| die Gabelkopfschraube Substantiv | villafejet tartó csavarkifejezés |
| der Gehrungsschraubstock Substantiv | sarkoló satukifejezés |
| die Geldschraube Substantiv | pénzcsavarfőnév |
| geraubt [ɡəˈʁaʊ̯pt] | rabolt◼◼◼ |
| geschraubt [ɡəˈʃʁaʊ̯pt] | csavart◼◼◼ csavaros◼◻◻ |
| schrauben [schraubte; hat geschraubt] Verb [ˈʃʁaʊ̯bn̩] | csavar [~t, ~jon, ~na]◼◼◼igeHúzd meg a csavart! = Zieh die Schraube an! csavaroz [~ott, ~zon, ~na]◼◼◻ige becsavar◼◻◻igeJohn becsavarta az égőt. = John schraubte die Glühbirne hinein. felcsavarige megcsavarige odacsavarige összecsavarige srófol [~t, ~jon, ~na]ige |
| schrauben [schraubte; hat geschraubt] Verb [ˈʃʁaʊ̯bn̩] | (fel)csavarige (meg)csavarige (oda)csavarige csavarodikige kanyarogige tekeredikige |
| die Geschraubtheit [der Geschraubtheit; die Geschraubtheiten] Substantiv [ɡəˈʃʁaʊ̯pthaɪ̯t] | erőltetettség [~et, ~e]főnév keresettség [~et, ~e]főnév mesterkéltség [~et, ~e]főnév modorosság [~ot, ~a]főnév |
| sträuben [sträubte; hat gesträubt] Verb [ˈʃtʁɔɪ̯bn̩] | ellenáll◼◼◼ige |
